Pszichoaktívszer-használó
nők ellátásának speciális eljárásai a várandósgondozásban
– A Józan Babák Klub 2014. június
10-ei javaslata a várandósgondozásról
szóló 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelethez kapcsolódó addiktológiai szakmai irányelvre, Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési
Intézet (GyEMSzI) részére
Ellenőrizte: Bíróné Asbóth Katalin védőnő, mentálhigiénikus,
Csordás Ágnes védőnő, Dr.
Fórizs Éva védőnő,
addiktológus, felnőtt- és gyermekpszichiáter.
Az alábbiakban áttekintjük
a pszichoaktív szer használó várandós
nők ellátása néhány sajátos szempontját és eljárását. Elsősorban a várandósgondozás szereplői (szülész-nőgyógyász szakorvos, szülésznő, védőnő, háziorvos) és az addiktológiai szolgáltatások (a továbbiakban ide értve az egészségügyi, szociális szolgáltatások, önsegítő / tapasztalati segítő / sorstárssegítő programok összességét) együttműködését mutatjuk
be, illeszkedve
a
26/2014. (IV.
8)
EMMI
rendelet a várandósgondozásról
(a továbbiakban:
„rendelet”) szabályaihoz.
1. A célcsoport elérése és bevonása a várandósgondozás és az addiktológiai ellátások folyamatába
A rendelet 2. § (1) bekezdése szerint: „A várandósgondozás olyan komplex egészségügyi szolgáltatás, amely a) a védőnő, b) a háziorvos, c) a szülész-nőgyógyász szakorvos, d) a várandós választása esetén a szülésznő, valamint e) a várandós együttműködésén alapul”.
A rendelet 2. § (1) bekezdése szerint: „A várandósgondozás olyan komplex egészségügyi szolgáltatás, amely a) a védőnő, b) a háziorvos, c) a szülész-nőgyógyász szakorvos, d) a várandós választása esetén a szülésznő, valamint e) a várandós együttműködésén alapul”.
Az együttműködés szempontjából figyelembe kell
vennünk, hogy a pszichoaktív
szer használó várandós nők több okból másoktól
eltérően kapcsolódhatnak be a várandósgondozás folyamatába, elérésük, bevonásuk nehezebb lehet. Az alábbiakban néhány jellegzetes problémát veszünk sorra, illetve azt, hogy ezek kezelésében addiktológiai (vagy más egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi stb.) szervezetek milyen
segítő szerepet vihetnek?
1.1. Addiktológiai kockázatok és ellátási szükségletek elsődleges felmérése
A várandósgondozás folyamatát jelentősen hátráltathatja, ha a várandós nő pszichoaktív szer használatáról nem, vagy hiányosan állnak rendelkezésre információk. Ennek mérséklése érdekében ajánlott standard kérdőíveket alkalmazni, amelyek egységes értékeléshez és összehangolt kezelési stratégia kialakításához segíthetik a gondozásban részt vevő segítőket.
A várandósgondozás folyamatát jelentősen hátráltathatja, ha a várandós nő pszichoaktív szer használatáról nem, vagy hiányosan állnak rendelkezésre információk. Ennek mérséklése érdekében ajánlott standard kérdőíveket alkalmazni, amelyek egységes értékeléshez és összehangolt kezelési stratégia kialakításához segíthetik a gondozásban részt vevő segítőket.
A várandósgondozás szereplői, az addiktológiai szolgáltatók (vagy más egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi stb. szervezetek munkatársai) a várandós nő addiktológiai jellemzőinek elsődleges felmérésére SURP-P (1) kérdőívet alkalmaznak. A kérdőív célja annak meghatározása, szükséges-e és milyen irányba jelzést adni a várandós nő pszichoaktív szer használatáról. A kérdőív kiterjed
- a
használt pszichoaktív szer(ek)
megnevezésére,
- az aktuális használat
gyakoriságára,
- az aktuálisan
használt mennyiség meghatározására,
- az esetleges korábbi addiktológiai ellátások felsorolására, az ismert kezelő intézmény(ek) megnevezésével.
A kérdőívhez kapcsolt tájékoztató tartalmazza, mely válaszok esetén
a) addiktológiai szempontból „alacsony kockázatú” az eset, és – a várandósgondozás rendszerében – elégséges tájékoztatni „a várandóst a várandósság alatt követendő egészséges életmódról, különös tekintettel a dohányzás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás várandósságra gyakorolt káros
következményeiről”,
b) „magas kockázatú” az eset, amiről tájékoztatni szükséges a szülész-nőgyógyász „felelős személyt”. A magas kockázatú esetek körében eljáró felelős személy a várandós nő addiktológiai jellemzőinek elsődleges felmérésére (2) EuropASI kérdőívet alkalmaz. A kérdőív értékelése szerint, a várandósgondozást
a) a
várandósgondozás szereplői
végzik, vagy
b) a felelős személy
számára kötelező addiktológus
szakorvos bevonása.
A magas kockázatú esetekben a felelős személy
a) a várandósgondozás időtartama alatt legalább a 10-12. és a 22-24. hetek időszakában, illetve szükség esetén konzíliumot tart addiktológus szakorvossal,
b) legkésőbb a szülés várható időpontja előtt 8 nappal, addiktológus szakorvos bevonásával, javaslatot tesz a várandós nő és/vagy születendő gyermeke további egészségügyi, szociális, jogi, esetlegesen gyermekvédelmi ellátására, utánkövetésére.
1.2. Esetmenedzselés - Pszichoaktív szer használó
várandós nő ellátásában ajánlott esetmenedzser alkalmazása. Az esetmenedzser kulcsfontosságú személy,
aki biztosítja a várandós nő különféle
segítői szerepek,
kompetenciák, tevékenységek, intézmények közötti eligazodását, összehangolja és koordinálja a teljes gondozási
folyamatot.
Az esetmenedzser lehet a várandósgondozás valamely szereplője, addiktológiai szolgáltató (vagy más egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi stb. szervezet) munkatársa. Az esetmenedzser kiválasztásában minden esetben
el kell fogadni a várandós nő döntését,
mivel az esetmenedzselés akkor lehet hatékony,
ha a várandós nő és az
esetmenedzser között önkéntes és bizalmi viszony áll fenn.
A várandós nő az esetmenedzser részére meghatalmazást adhat, aki ezt követően képviselőjeként – vele együttesen vagy önállóan
– járhat el (közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
40. §), egyebek között
a várandós nő „nevében” nyilatkozatot tehet, adatait kezelheti, továbbíthatja stb. A képviselő
a meghatalmazásában konkrétan
megnevezett ügyben (például „várandósgondozás szervezése”, vagy „addiktológiai ellátás szervezése”) láthat el képviseletet. A meghatalmazás tartalmát az eset jellemzőitől függően célszerű
meghatározni, azzal, hogy hosszabb távra tervezhető képviselet esetén nem csak a várandósság időszaka, hanem a szülés
után időszak igényeit is figyelembe lehet venni.
A képviselő meghatalmazása jellemzően kiterjedhet
-
várandósgondozás, addiktológiai, és/vagy
más szakellátás,
-
lakhatás, bentlakásos intézményi
ellátás, más szociális ellátás szervezésére,
-
pénzbeli szociális ellátás megszerzésére,
-
gyermekvédelmi, gyámhatósági
eljárásra,
-
(ügyvéd által
végzett) jogi segítségnyújtás, áldozatsegítés
szervezésére stb.
1.3. A várandósgondozás szereplőivel szembeni bizalmatlanság
Ha a szerhasználó várandós nő elutasítástól, stigmatizációtól, megalázó bánásmódtól tart, előzetes várakozása hátráltathatja vagy késleltetheti a várandósgondozás igénybe vételében. Ennek kiküszöbölésére, addiktológiai szolgáltatók (vagy más egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi stb. szervezetek) egyrészt ajánlhatnak olyan, általuk már ismert közreműködőt (például szülész-nőgyógyász szakorvost), másrészt – a várandós nő egyetértésével – közvetlenül kapcsolatot vehetnek fel a várandósgondozás szereplőivel, felajánlhatják közreműködésüket az ellátás monitorozásában, szükség esetén, személyes kíséretet biztosíthatnak egyes ellátások igénybe vételéhez. Mind a kapcsolatfelvétel támogatása, mind a várandósgondozás nyomon követése hozzájárulhat a várandós nő és a várandósgondozás szereplői közötti bizalmi kapcsolat kialakulásához és fenntartásához, a gondozás folyamatosságához.
Ha a szerhasználó várandós nő elutasítástól, stigmatizációtól, megalázó bánásmódtól tart, előzetes várakozása hátráltathatja vagy késleltetheti a várandósgondozás igénybe vételében. Ennek kiküszöbölésére, addiktológiai szolgáltatók (vagy más egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi stb. szervezetek) egyrészt ajánlhatnak olyan, általuk már ismert közreműködőt (például szülész-nőgyógyász szakorvost), másrészt – a várandós nő egyetértésével – közvetlenül kapcsolatot vehetnek fel a várandósgondozás szereplőivel, felajánlhatják közreműködésüket az ellátás monitorozásában, szükség esetén, személyes kíséretet biztosíthatnak egyes ellátások igénybe vételéhez. Mind a kapcsolatfelvétel támogatása, mind a várandósgondozás nyomon követése hozzájárulhat a várandós nő és a várandósgondozás szereplői közötti bizalmi kapcsolat kialakulásához és fenntartásához, a gondozás folyamatosságához.
E tevékenységek elsősorban hivatásos
segítői feladatok, ugyanakkor kivitelezésükbe be lehet vonni önkéntes
vagy önsegítő személyeket, csoportokat. A nem hivatásos segítők, például saját tapasztalatok megosztásával, jelentős személyes
megerősítést adhatnak az együttműködés fenntartásához, vagy például
közreműködhetnek személyes kíséret biztosításában, ami – gyakorlatilag – feltétele
lehet egyes ellátások sikeres
igénybe vételének.
1.4. Várandós
állapot lehetségesnél
későbbi felismerése
Előfordul, hogy pszichoaktív szerhasználó várandós nő az állapotát kísérő testi tüneteit a szerhasználat kísérő tüneteiként értelmezi, ezért várandósságát a lehetségesnél később ismeri fel.
Előfordul, hogy pszichoaktív szerhasználó várandós nő az állapotát kísérő testi tüneteit a szerhasználat kísérő tüneteiként értelmezi, ezért várandósságát a lehetségesnél később ismeri fel.
Ha a várandós
nő kapcsolatban áll addiktológiai szervezettel, annak munkatársai segítséget nyújthatnak számára az aktuális tünetek értelmezésében. Emellett bármely szolgáltató szervezetnél lehetséges terhességi tesztet végez(tet)ni, vagy a jelentkezőt olyan egészségügyi ellátás felé irányítani, ahol a
várandósság tényét megállapíthatják.
1.5. A szerhasználat titkolása vagy kisebbítése
Az addiktológiai szolgáltatók előnye lehet, hogy egy aktuálisan várandós nővel korábban vagy jelenleg eleve az ő pszichoaktív szer használata miatt kerülnek kapcsolatba. Ebből adódóan, ha a várandós nő a várandósgondozásban nem vesz részt, vagy ott (részben) titkolja szerhasználatát, lehetőségük van tisztázni magatartása okait.
Az addiktológiai szolgáltatók előnye lehet, hogy egy aktuálisan várandós nővel korábban vagy jelenleg eleve az ő pszichoaktív szer használata miatt kerülnek kapcsolatba. Ebből adódóan, ha a várandós nő a várandósgondozásban nem vesz részt, vagy ott (részben) titkolja szerhasználatát, lehetőségük van tisztázni magatartása okait.
Lehetséges, hogy
a várandós nő valamely
jogi szankciótól, például
büntetőjogi felelősségre vonástól, vagy a születendő gyermek elhelyezésétől stb. tart. Egyes kérdések
kezeléséhez érdemes rendszeresíteni olyan kiadványokat (például szórólapokat), amelyek bármely
segítő szervezet rendelkezésére állhatnak (például
az interneten keresztül), és tisztázzák
- a
hatályos büntetőjogi szabályokat (kábítószer-használat,
a magzat veszélyeztetése
stb.),
- az ellátásban részt vevő személyek,
intézmények (védőnő, orvos, gyermekjóléti szolgálat stb.)
jelzési, illetve titoktartási
kötelezettségeit,
- az ellátottjogi
szabályokat,
- a
jogi segítségnyújtási formák
igénybe vételének szabályait és eléréseit
stb.
Máskor szükségessé válhat olyan komplex esetkezelés alkalmazása, amelyben jogi tanácsadó
vagy képviselő is részt vesz. Ilyen lehet, ha például felmerül a születendő gyermek későbbi elhelyezésének lehetősége, részben a szerhasználattal összefüggésben. Mind az eset kimeneteléről való előzetes konzultáció, mind a későbbi jogi tanácsadás vagy képviselet biztosítása garanciális elemként elősegítheti, hogy a várandós
nő részt vegyen a várandósgondozásban, továbbá azon belül szerhasználatáról pontosan informálja az őt gondozó szakembereket. (Ügyvéd által végzett
jogi tanácsadást vagy képviseletet általánosan a jogi segítségnyújtásról szóló 2003.
évi LXXX. törvény rendelkezései szerint lehet igénybe venni.)
A szerhasználat (részbeni) eltitkolását motiválhatja, ha a várandós nő nem bízik az ellátás
valamely helyi szereplőjében. Előfordulhat, hogy a gondozásában részt vevő szakember
szűkebb lakókörnyezetében él, ismeri,
esetleg gondozza a várandós
családtagjait, ismerőseit, és a várandós nő emiatt
– tartva az információ indiszkrét kezelésétől – fél szerhasználatáról beszámolni. Amennyiben a bizalmi kapcsolat nem teremthető meg, szükségessé válhat más (távolabb élő, a szerhasználat kezelésében jártas stb.)
szakember (például szülész-nőgyógyász) bevonása.
Felmerülhet, hogy a szerhasználat (részbeni) eltitkolására nincs racionális magyarázat, így indokolt
lehet pszichológus, pszichiáter
bevonása.
1.6. Kockázatértékelés
A várandósgondozásban való részvételt befolyásolhatja, ha a pszichoaktív szer használó várandós nő pontatlanul (alul- vagy túl-)értékeli magatartása kockázatait.
Az alulértékelt kockázat előidézheti például, hogy egyáltalán nem, későn, vagy az indokoltnál kevesebb alkalommal vesz részt várandósgondozásban, vagy más ellátásban. A túlértékelt kockázat például indokolatlan abortuszhoz, jelentős stresszhez, irreális félelemhez (a magzat megbetegedéséről, haláláról stb.) vezethet.
A várandós nő (és a segítő közreműködők!) helyes kockázatértékeléséhez kerülni kell az egyoldalú (például csak veszélyeztető tényezőket hangsúlyozó) tájékoztatást, helyette célszerű minél több ellenőrzött, tapasztalati tényt ismertetni, továbbá – ha lehetséges – a helyzetértékelésbe a feladatra felkészített sorstárs önsegítő személyeket, anonim önsegítő csoportokat bevonni. Ez bizonyos mértékig tehermentesíti is a szakmai közreműködőt.
A várandósgondozásban való részvételt befolyásolhatja, ha a pszichoaktív szer használó várandós nő pontatlanul (alul- vagy túl-)értékeli magatartása kockázatait.
Az alulértékelt kockázat előidézheti például, hogy egyáltalán nem, későn, vagy az indokoltnál kevesebb alkalommal vesz részt várandósgondozásban, vagy más ellátásban. A túlértékelt kockázat például indokolatlan abortuszhoz, jelentős stresszhez, irreális félelemhez (a magzat megbetegedéséről, haláláról stb.) vezethet.
A várandós nő (és a segítő közreműködők!) helyes kockázatértékeléséhez kerülni kell az egyoldalú (például csak veszélyeztető tényezőket hangsúlyozó) tájékoztatást, helyette célszerű minél több ellenőrzött, tapasztalati tényt ismertetni, továbbá – ha lehetséges – a helyzetértékelésbe a feladatra felkészített sorstárs önsegítő személyeket, anonim önsegítő csoportokat bevonni. Ez bizonyos mértékig tehermentesíti is a szakmai közreműködőt.
2. Addiktológiai szolgáltatások igénybe vételére vonatkozó
szabályok
A rendelet 5. §. (1) f) pontja szerint a védőnő, a 10. §. f) pontja szerint a felelős személy „szükség szerint tájékoztatja a várandóst a dohányzásról, az alkohol- és kábítószer fogyasztásról történő leszokást támogató programokról”.
A rendelet 5. §. (1) f) pontja szerint a védőnő, a 10. §. f) pontja szerint a felelős személy „szükség szerint tájékoztatja a várandóst a dohányzásról, az alkohol- és kábítószer fogyasztásról történő leszokást támogató programokról”.
2.1. Addiktológiai szolgáltatások jegyzéke
A várandósgondozás szereplői által e tájékoztatás keretében ajánlható programokról az interneten elérhető, folyamatosan frissülő intézményi, szolgáltatási jegyzéket kell közzétenni, amely tartalmazza a bevonható addiktológiai szolgáltatások profiljait, pontos neveit és elérhetőségeit.
A várandósgondozás szereplői által e tájékoztatás keretében ajánlható programokról az interneten elérhető, folyamatosan frissülő intézményi, szolgáltatási jegyzéket kell közzétenni, amely tartalmazza a bevonható addiktológiai szolgáltatások profiljait, pontos neveit és elérhetőségeit.
2.2. A leszokás kötelező orvosi kontrollja
A várandósgondozás szereplőinek, különösen magas kockázatú esetben, figyelmeztetniük kell a várandós nőt, hogy a pszichoaktív szer használat mérséklése, illetve elhagyása további kockázattal járhat, ezért azt kizárólag addiktológiai intézményi támogatással kezdje meg. Fontos figyelmeztetni a nem orvos által írt gyógyszer(ek) szedésének veszélyeire, illetve arra, hogy gyógyszerelés megkezdéséhez vagy megváltoztatásához elengedhetetlen az orvosi közreműködés. Javasolt, hogy indokolt esetben, az addiktológiai ellátás igénybe vétele érdekében, a várandósgondozás szereplője a várandós nővel közösen vegye fel az ellátási kapcsolatot.
A várandósgondozás szereplőinek, különösen magas kockázatú esetben, figyelmeztetniük kell a várandós nőt, hogy a pszichoaktív szer használat mérséklése, illetve elhagyása további kockázattal járhat, ezért azt kizárólag addiktológiai intézményi támogatással kezdje meg. Fontos figyelmeztetni a nem orvos által írt gyógyszer(ek) szedésének veszélyeire, illetve arra, hogy gyógyszerelés megkezdéséhez vagy megváltoztatásához elengedhetetlen az orvosi közreműködés. Javasolt, hogy indokolt esetben, az addiktológiai ellátás igénybe vétele érdekében, a várandósgondozás szereplője a várandós nővel közösen vegye fel az ellátási kapcsolatot.
2.3. Elsőbbség az ellátásban
Az addiktológiai szolgáltatások mindegyikének igénybe vételében a várandós nők elsőbbséget élveznek.
Az addiktológiai szolgáltatások mindegyikének igénybe vételében a várandós nők elsőbbséget élveznek.
2.4. Kompetencia
Bármely (különösen is kiskorú, cselekvésében korlátozott, fogvatartott, bentlakásos intézményben élő személyt ellátó) szolgáltatás, intézmény, amelynek feladata pszichoaktív szer használó várandós nő gondozása, felügyelete, képviselete, egészségügyi szakkérdésben köteles megkeresni a várandósgondozás felelős személyét, továbbá köteles elősegíteni a várandós addiktológiai szolgáltatónál, vagy a szolgáltató rendelkezései szerint történő ellátását. A felelős személy, illetve az addiktológiai szolgáltató kezelési utasításaitól nem térhet el.
Bármely (különösen is kiskorú, cselekvésében korlátozott, fogvatartott, bentlakásos intézményben élő személyt ellátó) szolgáltatás, intézmény, amelynek feladata pszichoaktív szer használó várandós nő gondozása, felügyelete, képviselete, egészségügyi szakkérdésben köteles megkeresni a várandósgondozás felelős személyét, továbbá köteles elősegíteni a várandós addiktológiai szolgáltatónál, vagy a szolgáltató rendelkezései szerint történő ellátását. A felelős személy, illetve az addiktológiai szolgáltató kezelési utasításaitól nem térhet el.
3. Információs, képzési és módszertani szolgáltatások
A várandósgondozás, az addiktológiai (vagy más egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi stb.) szolgáltatások összehangolt és következetes munkájához nélkülözhetetlen alapvető szakmai, ellátásszervezési információk kidolgozása, karbantartása és ingyenes hozzáférhetősége, képzések kialakítása és szervezése, módszertani ismeretek kidolgozása és közzététele, ezek folyamatos frissítése, felülvizsgálata, továbbá javaslatok készítése a szakemberek alapoktatását végzők számára.
A várandósgondozás, az addiktológiai (vagy más egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi stb.) szolgáltatások összehangolt és következetes munkájához nélkülözhetetlen alapvető szakmai, ellátásszervezési információk kidolgozása, karbantartása és ingyenes hozzáférhetősége, képzések kialakítása és szervezése, módszertani ismeretek kidolgozása és közzététele, ezek folyamatos frissítése, felülvizsgálata, továbbá javaslatok készítése a szakemberek alapoktatását végzők számára.
3.1. Állandó munkacsoport
Az információs, képzési és módszertani szolgáltatásokat olyan szakemberek állandó munkacsoportja végzi, akik az ellátási területen aktívak, gyakorlattal rendelkeznek, ebből adódóan gyorsan tudnak reflektálni a felmerülő ellátási szükségletekre.
Az információs, képzési és módszertani szolgáltatásokat olyan szakemberek állandó munkacsoportja végzi, akik az ellátási területen aktívak, gyakorlattal rendelkeznek, ebből adódóan gyorsan tudnak reflektálni a felmerülő ellátási szükségletekre.
A munkacsoportban képviseltetik magukat az ellátásban részt vevő egyes szakterületek, így minimálisan a szülész-nőgyógyász, szülésznői, védőnői (területi, iskolai,
kórházi, családvédelmi szolgálat védőnője), háziorvosi, pszichiátriai, addiktológiai egészségügyi, addiktológiai szociális, addiktológiai önsegítő, kórházi
szociális munkás, gyermekvédelmi, családsegítő, gyermekjóléti szervezetek ellátásban részt
vevő képviselői.
A munkacsoport publikációi az interneten bárki számára, ingyenesen hozzáférhetők.
3.2. Információs szolgáltatások
Minimálisan a következő tartalommal:
Minimálisan a következő tartalommal:
1. A várandósgondozás szereplői által javasolható addiktológiai ellátások jegyzéke, ide értve
- egészségügyi szolgáltatásokat (addiktológiai szakrendelők,
drogambulanciák, kórházak),
- szociális szolgáltatásokat (alacsonyküszöbű, közösségi és nappali ellátások, bentlakásos intézmények);
2. Információk a várandósság és a pszichoaktív szerek használatának lehetséges kölcsönhatásairól, ide értve
- új
típusú pszichoaktív szerekkel
összefüggő ismereteket,
- kockázatelemzéseket;
3. Gondozási folyamatok bemutatása esetismertetésekben, a hatékony segítségkérés, illetve segítségnyújtás eljárásairól nyújtott tájékoztatás;
4. Jogi információk, tájékoztatók, ezen belül különösen az alábbi kérdésekben:
- A
jogi segítségnyújtás intézménye
és szolgáltatásai (2003. évi LXXX. törvény);
- Örökbeadás, gyermekvédelmi
szolgáltatások;
- A
várandósgondozás szereplőinek jelzési és egyéb együttműködési kötelezettségei;
- A
magzat és a várandós
nő jogai a várandósgondozás folyamatában;
- Ellátotti jogok védelme;
- A
kábítószer-használattal összefüggő büntetőjogi szankciók
és a várandósgondozás kapcsolata;
5. Fertőző betegségek (szexuális úton, droghasználat útján stb. terjedő fertőző betegségek);
6. Nem kívánt
fogantatás megelőzése (fogamzásgátlás);
7. Várandósság észleléséhez kapcsolódó ismeretek
(tünetek értelmezése, tesztek használata).
3.3. Képzések
Az információs szolgáltatások tartalmai alapján tervezett multidiszciplináris képzések, amelyek –frontális előadások mellett – interaktív eljárásokkal modellezik az ágazatközi, szakmaközi együttműködéseket (esetmenedzselés, esetkonferencia, kríziskezelés stb. megvalósítását).
Az információs szolgáltatások tartalmai alapján tervezett multidiszciplináris képzések, amelyek –frontális előadások mellett – interaktív eljárásokkal modellezik az ágazatközi, szakmaközi együttműködéseket (esetmenedzselés, esetkonferencia, kríziskezelés stb. megvalósítását).
3.4. Módszertani szolgáltatások
"Jó gyakorlat”-ok bemutatása, szakmai-módszertani ajánlások, irányelvek kidolgozása, publikálása, felülvizsgálata.
"Jó gyakorlat”-ok bemutatása, szakmai-módszertani ajánlások, irányelvek kidolgozása, publikálása, felülvizsgálata.
Melléklet: Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai a legális vagy illegális szerhasználó várandós nők felismerésére és kezelésére (Guidelines for the identification and management of substance
use and substance
use disorders in pregnancy, 2014) xii-xiii
Ajánlás
|
Az ajánlás erőssége
|
Bizonyítékok minősége
|
|
Szűrés és
rövid intervenció
a terhesség alatti kockázatos és ártalmas szerhasználat
esetén
|
|||
1.
|
Az egészségügyi ellátórendszer képviselői kérdezzék meg a terhes nőt az alkohol
és egyéb szerhasználati (múlt- és jelenbeli) szokásairól a terhesség minél korábbi szakaszában és minden
találkozás alkalmával.
|
erős
|
alacsony
|
2.
|
Az
egészségügyi ellátórendszer képviselői ajánljanak fel
rövid intervenciós lehetőségeket minden alkohol- vagy egyéb
szereket használó
terhes nőnek.
|
erős
|
alacsony
|
Pszichoszociális intervenciók a szerhasználati zavarok1 kezelésére terhesség alatt
|
|||
3.
|
Az egészségügyi ellátórendszer képviselői terhesség alatt vagy posztpartum ideje alatt a szerhasználati zavarral rendelkező nőnek fel kellene hogy ajánljanak egyéni ellátási lehetőségeket2 és komplex
kezelést.3
|
feltételes
|
nagyon alacsony
|
Detoxifikálás és a szerhasználat felfüggesztése terhesség alatt
|
|||
4.
|
Az egészségügyi ellátórendszer képviselői a lehető
legkorábban javasolják az alkoholfüggő vagy más szereket használó terhes nőnek, hogy függessze fel a szerhasználatát, és ajánljon fel orvosi ellenőrzés melletti detoxifikációs szolgáltatásokat, ahol lehetséges, és a magzat veszélyeztetése
nélkül alkalmazható.
|
erős
|
nagyon alacsony
|
5.
|
Az opioidfüggő terhes nőknek az opioidfenntartó kezelést javasolják, mint
a detoxifikációt.
|
erős
|
nagyon alacsony
|
6.
|
A benzodiazepin-függő terhes nők számára
fokozatos dóziscsökkentés javasolt
hosszú hatású benzodiazepinekkel.
|
erős
|
nagyon alacsony
|
7.
|
Az alkoholmegvonás utáni elvonási tünetekkel rendelkező terhes nők kezelésére a hosszú
hatású benzodiazepinek rövid távú alkalmazása ajánlott.
|
erős
|
nagyon alacsony
|
8.
|
A stimulánsok megvonása utáni elvonási tünetekkel rendelkező terhes nők kezelésére pszichofarmakológiai gyógyszerezés (nem rutinszerű alkalmazása) javasolt a pszichiátriai rendellenességek kezelésére.
|
erős
|
nagyon alacsony
|
Farmakológiai kezelés (fenntartás és relapszus-prevenció)
terhesség alatt
|
|||
9.
|
Nem javasolt a
rutinszerű farmakoterápia az
amfetamin-típusú stimulánsok, a kannabisz,
a kokainhasználat
esetén.
|
feltételes
|
nagyon alacsony
|
10.
|
Mivel a biztonságos és hatásos
gyógyszerezési kezelési terv még nem bizonyított terhesség alatti alkoholfüggés esetén, ezért minden
nő kezelésénél külön
kockázatelemzést szükséges végezni.
|
feltételes
|
nagyon
alacsony
|
11.
|
Az opioidfüggő terhes
nőknek az opioidfenntartó kezelés (methadon vagy
buprenorfin) folytatása javasolt.
|
erős
|
nagyon alacsony
|
Szoptatás anyai alkohol- vagy szerfüggőség
alatt
|
|||
12.
|
A)
A szerhasználati zavarokkal élő anyákat biztatni kell a szoptatásra, hacsak a kockázatok egyértelműen
nem nagyobbak, mint
az előnyök.
B)
Az alkohol- vagy szerhasználó szoptató nőknek a szerek
abbahagyását szükséges javasolni, és támogatni őket; habár a szoptatás és a szerhasználat nem mindig zárja ki egymást.
|
feltételes
|
alacsony
|
13.
|
A bőrkontaktus fontos a táplálási választástól függetlenül, és szükséges aktívan javasolni a szerhasználó anyának, aki
képes az újszülött
igényeire reagálni.
|
erős
|
alacsony
|
14.
|
Azon anyákat, akik stabilak az opioidfenntartó kezelésben (methadon vagy buprenorfin) szükséges biztatni a szoptatásra, hacsak a kockázatok egyértelműen nem nagyobbak, mint az előnyök.
|
erős
|
alacsony
|
Az alkohol-
és szerhasználatnak kitett újszülöttek kezelése
|
|||
15.
|
A szülészeti ellátást végző egészségügyi ellátórendszernek szükséges, hogy legyen protokollja az opioidnak kitett újszülöttek azonosítására, vizsgálatára, intervenciójára, nem farmakológiai és farmakológiai módszerekkel való kezelésére.
|
erős
|
nagyon alacsony
|
16.
|
Az opioidot elsődleges kezelésként kell használni a neonatális elvonási tünetetek kezelésére,
ha szükséges.
|
erős
|
nagyon alacsony
|
17.
|
Ha egy újszülöttnek neonatális elvonási tünetei vannak szedatívumok vagy alkohol vagy egyéb ismeretlen szerek miatt, akkor a fenobarbitál a leginkább javasolt
kezelési opció.
|
feltételes
|
nagyon alacsony
|
18.
|
Minden újszülöttet, aki alkoholhasználati zavarokkal rendelkező anyától született, szükséges megvizsgálni a magzati
alkoholszindróma tüneteire.
|
feltételes
|
nagyon alacsony
|
Jegyzetek
1. Úgy mint: függőség, kockázatos, ártalmas
pszichoaktívszer-használat (alkohol, kannabisz, amfetamin- típusú stimulánsok
(ATS), kokain, benzodiazepinek stb.)
2. Megfelelő pszichoszociális és farmakológiai intervenciók.
3. Feltárva az egyéni szerhasználat mintázatát, a pszichiátriai komorbiditást, a családi környezeti és egyéb szociális
problémákat.
Lapham, S. C., Kring, M. K., & Skipper, B. (1991). Prenatal behavioral risk screening by computer in a health maintenance organization-based prenatal care clinic. Am J Obstet Gynecol, 165(3), 506-514.
(1) SUR-P = Substance Use Risk Profile -Pregnancy; alkohol és szerhasználati szokások kockázata, 3 itemes papír-ceuza módszer, alkalmazása a prenatális kezelésben javasolt.
Yonkers, K. A., Gotman, N., Kershaw, T., Forray, A., Howell, H. B., & Rounsaville, B. J. (2010). Screening for prenatal substance use: development of the Substance Use Risk Profile-Pregnancy scale. Obstet Gynecol, 116(4), 827-833.
(2) ASSIST (vers.3.) = Alcohol, Smoking, and Substance Involvement Screening Test; 8 itemes, interjú formájában felvehető módszer, nem kifejezetten a terhes populációra kidolgozott módszer.
Hotham E, Ali R, White J, Sullivan T, Robinson J. Investigation of the Alcohol, Smoking, and Substance Involvement Screening Test (the ASSIST) Version 3.0 in Pregnancy. Addict Disord Their Treat 2013, 12(3), 123–135.
PIP = Pregnancy Information Program; dohány, alkohol és szerek, 200 itemes, számítógépes kitöltési, kifejezetten prenatális klinikáknak kidolgozott módszer.Lapham, S. C., Kring, M. K., & Skipper, B. (1991). Prenatal behavioral risk screening by computer in a health maintenance organization-based prenatal care clinic. Am J Obstet Gynecol, 165(3), 506-514.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése