KIADVÁNY - JÓZAN BABÁK, 2009 - Zsebkönyv várandósság, szülés, szoptatás és droghasználat kapcsolatáról

Zsebkönyv - várandósság, szülés szoptatás és droghasználat kapcsolatáról

Tartalom

I. fejezet
Sógorka Ildikó klinikai gondozó
(Semmelweis Egyetem ÁOK I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika):
Az anyasággal és a várandóssággal kapcsolatos jogi szabályozás, és a terhesgondozás lépései


II. fejezet
Mészáros Piroska koordinátor
(Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű szolgáltatása ): Drogok hatása a várandós időszakban és szoptatás alatt


III. fejezet
Oberth József segítő
(Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű szolgáltatása):
Józan Babák - droghasználó édesanyák önsegítő csoportja

***

I. fejezet

Sógorka Ildikó


Az anyasággal és a várandóssággal kapcsolatos jogi szabályozás, és a terhesgondozás lépései

Tartalom
1. A terhesség jelei
1.1. A terhesség gyanújelei
1.2. A terhesség valószínűségi jelei
1.3. A terhesség biztos jelei
2. A terhességmegszakítás
2.1. A terhességmegszakítás nem orvosi javallatai
2.2. A terhességmegszakítás orvosi javallatai
3. A terhesgondozás
3.1. A terhesgondozás jogi szabályozása
3.2. A terhesgondozás lépései
3.2.1. Vérvizsgálat
3.2.2. Vizeletvizsgálat
3.2.3. Ultrahang vizsgálat
3.2.4. CTG (kardiotokográfia, magzati szívműködés regisztrálása)
3.2.5. Amnioszkópia
3.2.6. A méhszáj vizsgálata
3.2.7. Ahüvelyváladék mikroszkópos vizsgálata
3.2.8. Általános ellenőrző vizsgálatok
3.2.9. Genetikai tanácsadás
4. Jog
4.1. Az újszülött családi jogállásának rendezése
4.2. Apaság vélelme.
4.3. Névviselés (a gyermek anyakönyvezése)
4.4. Örökbeadás - örökbefogadás
4.4.1. Az örökbefogadás feltételei
4.4.2. Nyílt örökbeadás
4.4.3. Titkos örökbefogadás.
5. Gyermekek után járó juttatások, családtámogatási ellátások
5.1. Szülési szabadság.
5.2. Anyasági támogatás.
5.3. Gyermekgondozási díj (GYED).
5.4. Gyermekgondozási segély (GYES).
5.5. Családi pótlék.
5.6. Gyermeknevelési támogatás.
5.7. Családi adókedvezmény.
5.8. Babakötvény - Start-számla.
5.9. Munkaidő-kedvezmény apáknak.
5.10. Koraszülés esetén járó további juttatások
5.10.1. Gyermekápolási táppénz
5.10.2. Magasabb összegű családi pótlék
5.10.3. Utazási kedvezmény
5.10.4. Közgyógyellátás
5.11. Sikertelen terhesség utáni juttatások

Felhasznált és ajánlott irodalom Jogszabályi háttér
Hasznos weboldalak
Juttatások - 2008 (összefoglaló)

- 6 -

1. A terhesség jelei

Az esetek többségében a nők a vérzéskimaradás alapján következtetnek a terhességre. Amennyiben a terhesség nem kívánatos érdemes fokozott védekezésről gondoskodni, ennek elmaradása során az alábbi jelekre mindenképpen odafigyelni szükséges, hogy a terhesség minél korábban felismerhető legyen, és időben kerüljön sor a döntéshozatalra.

1.1. A terhesség gyanújelei:

a közérzet megváltozása, émelygés, hányinger, reggeli hányás;
a terhes nők kívánóssá válnak, vagy éppen undort éreznek az addig megszokott ételekkel, szagokkal szemben.

1.2. A terhesség valószínűségi jelei:

a havi vérzés elmaradása;
a szeméremtest pirosas-lilás színűvé, vérteltté válik;
a hüvelyfalak megduzzadnak, bővebb lesz a hüvelyváladék;
az emlőbimbó és a bimbóudvar pigmentáltsága fokozódik,
terhességi tesztek alapja a terhesség alatt termelődő hormon (hCG) meghatározásán alapul. (A tesztek általában a vérzéskimaradást követően 4-7 nap elteltével mutatnak pozitív eredményt. Fontos tudni, hogy a tesztek méhen kívüli terhesség esetén is pozitív eredményt mutatnak, ezért mindenképpen fontos, hogy pozitív terhességi teszt birtokában a nő mihamarabb szülész-nő- gyógyász szakorvoshoz forduljon.)

1.3. A terhesség biztos jelei:

az ébrény, a magzat és mellékrészeinek (magzatvíz, lepény, köldökzsinór) vagy élet- működésének észlelése, illetve kimutatása ultrahangvizsgálat segítségével.


2. A terhességmegszakítás

Amennyiben a terhes nő a terhességmegszakítás mellett dönt, úgy tájékoztatnunk kell őt arról, hogy milyen lépéseket kell megtennie, és milyen javallatok alapján végezhető el a beavatkozás.

2.1. A terhességmegszakítás nem orvosi javallatai


A terhességet szülész-nőgyógyász szakorvos állapítja meg. Ezt követően a terhes nő, családi állapotától függetlenül, jogilag a férj vagy az élettárs beleegyezése nélkül a terhesség 12. hetéig maga dönthet a terhesség megszakításáról („súlyos válsághelyzet”) vagy továbbviseléséről.

A terhesség 13-18. hete között csak a törvény által szabályozott esetekben van lehetőség a ter- hesség megszakítására. Ezek az esetek a következők:
a terhes nő korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen;
a terhes nő terhességét neki fel nem róható okból nem ismeri fel korábban (elhúzódó ügyin- tézés egészségügyi intézményben vagy valamilyen hatóságnál, orvosi diagnosztikus tévedés);
a terhes kiskorú (18. életévét még nem töltötte be).

A terhesnek a területileg illetékes védőnőt kell megkeresnie a szülész-nőgyógyász által kiadott, a terhesség tényét igazoló irattal. (A védőnői szolgálat a gyermekorvosi rendelőkhöz integrálva működik.) Amennyiben a terhes a terhesség megszakítása mellett dönt, a védőnő az anyát a Családvédelmi Szolgálathoz utalja. Itt állítják ki számára azt a kérelmet, amely alapján a ter- hességmegszakítás elvégezhető. Az anyának ezt a kérelmet a terhességmegszakítás végre- hajtására általa kiválasztott kórházban kell bemutatnia. [A terhességmegszakításról részletesen az

- 7 -

1992. évi LXXIX. törvény "A magzati élet védelméről" és az azt módosító 2000. évi LXXXVII. törvény, valamint a 32/1992 (XII. 23.) NM és az azt módosító 18/2000 (VI. 29.) EüM végrehajtási rendelet rendelkezik.]

1.2.1. A terhességmegszakítás orvosi javallatai

Orvosi javallat alapján az alábbi esetekben van lehetőség a terhesség megszakítására.
A terhesség befejezése az anya életét veszélyeztető súlyos betegségben a terhesség bármely időszakában engedélyezhető (anyai javallat).
Genetikai és/vagy teratológiai ártalmak 10%-nál magasabb kockázata esetén a terhesség 12. hetéig engedélyezhető terhességmegszakítás (genetikai, teratológiai javallat).
A magzat súlyos és csak minimális eséllyel kezelhető betegségének 50-100%-os valószínűsége esetén a terhesség 20. hetéig, illetve laboratóriumi diagnosztika fogyatékosságából eredő elkésett születés előtti diagnózis esetén, ha ez nem a terhes mulasztásából következett be, kivételesen a 24. hétig engedélyezhető a vetélés megindítása (magzati javallat).
Ha a terhesség 20. hete után derül fény a méhen belüli magzat életfontosságú szerveinek hiányára vagy megfordíthatatlan károsodására (születés utáni, élettel összeegyeztethetetlen rend- ellenességek), amelyek a születés után kiviselt terhességben is néhány napon belül minden körülmények között halálhoz vezetnek, és a terhesség továbbviselése esetén a következményes szövődmények miatt a terhes egészségének fokozott veszélyeztetettségével, további lelki zavarok lehetőségével kell számolni, a szülész a terhesség bármely időszakában javaslatot tehet a ter- hesség befejezésére.


2. A terhesgondozás

3.1. A terhesgondozás jogi szabályozása

Amennyiben a nő a terhesség megtartása mellett dönt, a védőnő kiállítja számára a Várandós anya gondozási könyvét. Ebben vezeti az általa elvégzett vizsgálatok eredményeit. Gondozási kiskönyvet csak védőnő állíthat ki. Ezután azonban mind a területi várandós gondozóban dolgozó szakorvos, mind a kórházban az anya választott orvosa tehet bele bejegyzést. Az anyasági támo- gatás igénybevételéhez legalább négy szakorvosi bejegyzésre van szükség.
Térítésmentes várandósgondozásra jogosult, a
Magyarországon állandó jelleggel tartózkodó magyar állampolgár, illetve házastársa
Magyarországon érvényes bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár.

A várandósság alatt az anyát a szülész-nőgyógyász javaslatára a házi orvos betegállományba veheti. [A tehesgondozás rendjét és a feladatok megosztását a 33/1992. (XII.23.) NM rendelet "A terhesgondozásról" szabályozza.]

2.2. A terhesgondozás lépései

2.2.1. Vérvizsgálatok

Első jelentkezés alkalmával: vérkép, vércukor, máj-, vesefunkció, vércsoport vizsgálat és ellenanyagszűrés, továbbá lues (szifilisz) szerológiai vizsgálat.

16. héten: AFP-szintjének meghatározása, valamint Hepatitis B (HBsAg) szűrés történik.

Az alfa-fetoprotein (AFP) egy fehérje, melyet a növekvő magzat termel. Jelen van magzatvízben, a magzat vérében, és az anya vérében. A szűrés során az anyától vesznek vért, melynek eredménye általában két héten belül elkészül. Az anyai szérumban mért AFP koncentráció magasabb lehet a nyitott gerincű (spina bifida) magzatot hordozó anyáknál.  Az átlagnál alacsonyabb  AFP-szint minimálisan emeli a Down-szindróma előfordulási kockázatát, de 30 év alatti várandósnál ez a koc- kázat elhanyagolható, és csak 30-35 év között jön szóba a magzatvíz-mintavétel (amnicentézis).

- 8 -

20. és 24., valamint a 28. és a 32. hét között: vérkép, összfehérje, RH-(D) negatív vércsoport esetén ellenanyagszűrés.

24. és 27. hét között a terhességi cukorbetegség szűrése (75 grammos cukorterheléses vizs- gálat, OGTT). Amennyiben Ön a cukoranyagcsere-zavar szempontjából kockázati csoportba tar- tozik, gondozó orvosa korábban, de legkésőbb a terhesség 12. és 16. hete között is elrendelheti a szűrővizsgálat elvégzését.
36. héten ellenanyagszűrés történik.

2.2.2. Vizeletvizsgálat

Minden jelentkezéskor középsugaras vizeletből történik. Fehérje, cukor és genny vizsgálata történik a vizeletből.

3.2.3. Ultrahang vizsgálat

Az első utrahang vizsgálat a beágyazódás megtörténtét, méhen belüli vagy azon kívüli helyzetét, a terhesség élő voltát hivatott megállapítani. A terhesgondozás során később elvégzett ultrahangvizsgálatok a magzat anatómiájáról, felépítéséről, méhen belüli elhelyezkedéséről, növekedésének üteméről, a lepényről és a magzatvízről nyújtanak fontos információt. A magzati és a lepényi keringés is vizsgálható: az erek állapotából és a rajtuk átfolyó vérmennyiségből következtetni lehet a magzat jóllétére, illetve esetleges veszélyeztetettségére. A vizsgálatot áram- lásvizsgálatnak (flowmetriának) nevezik.

Ultrahangvizsgálatok időpontjai:
1. szűrővizsgálat 12. hét előtt
I. szűrővizsgálat 12 - 13. héten
II. szűrővizsgálat 18 - 20. héten
III. szűrővizsgálat 30 - 32. héten
IV. szűrővizsgálat 36 - 38. héten

3.2.4. CTG (kardiotokográfia, magzati szívműködés regisztrálása)

A magzat műszeres monitorizálása megfelelő készülék segítségével, melynek érzékelőjét az anya hasfalára helyezik, a magzat szívműködését regisztrálják folyamatosan.

Időpontjai:
a 35. hét betöltésétől hetente 1 alkalommal
a 38. hét betöltésétől hetente 2 alkalommal
a 40. hét betöltésétől naponta.

3.2.5. Amnioszkópia

Az amnioszkópia olyan vizsgálat, amelynek során a magzatvíz színének megítélése történik egy vékony csövön át, amelyet a belső méhszájon vezetnek keresztül a magzatburok alsó pólusáig.

Időpontja: A 40. hét betöltésétől, azaz a szülés várható időpontjától (terminus) kezdve más- naponta (amennyiben a méhszáj állapota lehetővé teszi).

3.2.6. A méhszáj vizsgálata

Első jelentkezés alkalmával megtörténik a citológiai mintavétel, mely az első vizsgálati eljárás, melyet a nőgyógyászati rákszűrés során alkalmaznak, ezt követően kerül sor kolposzkópiára (hüvely- tükrözés), mely során egy speciális nagyító eszköz segítségével a méhnyak állományának felszínes hajszálereit, a hüvelyi felszínen lévő hám alkotta formációkat, elváltozásokat lehet tanulmányozni.

- 9 -

A későbbiekben a méhszáj és a nyakcsatorna tágasságának vizsgálata történik a gondozó orvos megítélése szerint.

3.2.7. A hüvelyváladék mikroszkópos vizsgálata

Első jelentkezés alkalmával;
A terhesség második és harmadik harmadában egy-egy alkalommal.

3.2.8. Általános ellenőrző vizsgálatok

Minden jelentkezéskor történik vérnyomás-mérés, pulzusszámolás, testsúly-ellenőrzés, illetve a 20. héttől a magzati szívműködés ellenőrzése.

3.2.9. Genetikai tanácsadás

A tanácsadásra szükség esetén kerül sor. Javasolt a tanácsadás, ha:
károsító (teratogén) hatás gyanúja áll fenn a terhesség alatt (pl.: vegyszerártalom, gyógy- szerszedés, röntgenvizsgálat, fertőzés a terhesség alatt);
terhelő genetikai kórelőzmény van (a család bármely tagjában örökletes betegség vagy rend- ellenesség fordul elő);
magzati kromoszómavizsgálat javallata merül fel;
anya szérum-markerek eltérő eredményt adnak;
gyanús ultrahang lelet van;
vérrokon házasság miatt;
ismétlődő vetélés esetén.

Néhány genetikai probléma felismerhető a magzatot körülvevő magzatvíz, illetve a lepényt (az anyát a magzattal összekötő) alkotó chorionbolyhok vizsgálatával. Ezt magzatvíz-mintavétel (amniocentézis) vagy lepényszövet-mintavétel (chorionboholy-mintavétel) útján lehet kivitelezni. Ezen vizsgálatok elvégzéséhez mintát kell nyerni a magzatvíz vagy a lepény területéről.

A genetikai tanácsadás során a tanácsadó orvos felvilágosítja a házaspárt a genetikai koc- kázatról, valamint a vizsgálat lehetőségéről. A házaspár dönthet arról, hogy egy vizsgálat megtör- ténjék-e, vagy sem.

A vizsgálat ajánlatos az alábbi esetekben:
terhesek számára, akik 35 évnél idősebbek;
pároknak, akiknek már született gyermekük speciális fejlődési rendellenességgel;
várandós nőknek, akiknek egyéb genetikai vizsgálati eredményük már kóros lett;
A vizsgálat normális eredménye nem jelenti azt, hogy az újszülött garantáltan egészségesen fog születni. Lehet olyan eltérés, aminek a felismerésére az adott vizsgálat nem képes, nem min- den probléma ismerhető fel a vizsgálatok során.


4. Jog

4.1. Az újszülött családi jogállásának rendezése

Azt, hogy jogilag kit kell a gyermek apjának tekinteni, a Családjogi törvény 35-39. §-ai határozzák meg. (Szemben az anyai jogállással, amit jogfelfogásunk ténynek tekint, az apai jogállást vélelem- nek tartja.) E szakaszok szerint a jogilag elismert apaság az anya házasságán, a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozaton, az apaság bírói megállapításán és az anya utólagos házasságkötésén, illetőleg 1989. július 1-jét követően már a reprodukciós eljáráson is alapulhat.


- 10 -

4.2. Apaság vélelme.

A gyermek apjának azt kell tekinteni:
akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő, vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott.

Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől, a gyermek születéséig eltelt idő, vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni:
azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismeri el, vagy
azt, akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított, vagy
azt, aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött, vagy
azt a férfit, aki az anyával emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (reprodukciós eljárás) vett részt és a származás a reprodukciós eljárás következménye.

A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot önmagában megállapítja. Ilyen elismerő nyi- latkozatot csak személyesen lehet tenni. A cselekvőképességében korlátozott személy (pl. kiskorú) nyilatkozata csak akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője, vagy annak akadályoztatása esetén a gyámhatóság hozzájárult. A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, kiskorú anya esetén annak törvényes képviselőjének hozzájárulása is. Az elismerést és a hozzájárulást anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, illetőleg magyar külképviseleti hatóságnál veszik jegyzőkönyvbe, vagy foglalják közjegyzői okiratba [1952. évi IV. törvény "A házasságról, a családról és a gyámságról, egységes szerkezetben a hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1952. évi 23. törvényerejű rendelettel és a 4/1987 (VI. 14.) IM rendelettel].

4.3. Névviselés (a gyermek anyakönyvezése)

A gyermek - szüleinek megállapodása szerint - apjának (ha nem házasok, teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat szükséges), vagy anyjának családi nevét viseli. Házasságban élő szülők gyer- meke azonban anyjának családi nevét csak akkor viselheti, ha az anya kizárólag a leánykori nevét viseli. A házasságban élő szülők valamennyi közös gyermekének csak közös családi nevet lehet adni.
Ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek az anyja családi nevét viseli mindaddig, amíg a képzelt apát az anyakönyvbe be nem jegyezték.

Az újszülött gyermek anyakönyvezése, a születés helye szerint illetékes Polgármesteri Hivatal Anyakönyvi Hivatalában történik.

Az anyakönyvezéshez a következő okmányok szükségesek:
Érvényes személyi igazolvány és lakcímigazolvány, vagy útlevél mind az anya, mind az apa részéről.
Házaspárok esetén 300 napnál nem régebben kiállított házassági anyakönyvi kivonat szük- séges, melyet az újszülött anyakönyveztetéséhez illetékmentesen lehet kiváltani a házasságkötés helye szerinti Polgármesteri Hivatal Anyakönyvi Hivatalában.
Hajadon anya esetén hajadonsági igazolás szükséges, melyet az anya állandó bejelentett lakcíme szerint illetékes Népességnyilvántartó, vagy Okmányiroda állít ki.
Elvált anya esetében szükséges a válásról szóló jogerős bírósági ítélet, vagy a frissen kiállí- tott záradékolt házassági anyakönyvi kivonat másolata, továbbá az elvált családi állapotról szóló igazolás.
Özvegy anya esetén a volt férj halotti anyakönyvi kivonata és az özvegy családi állapotról szóló igazolás szükséges.

Apai elismerő nyilatkozat megtételéhez szükséges az anya és az apa érvényes személyi iga- zolványa/útlevele, lakcímigazolványok, a várandós anya gondozási könyve, és családi állapotának igazolása, illetve a terhesgondozást végző szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolást, mely tartalmazza a fogantatás vélelmezett és a szülés várható időpontját.

- 11 -

Az anyakönyveztetést a szülők által megbízott személy is végezheti. Ebben az esetben írásos meghatalmazás szükséges 2 tanú aláírásával.

Nem magyar állampolgárok esetében szükséges okmányok:
Érvényes igazolványok. Ha a szülők nem tartoznak a személyi nyilvántartás hatálya alá; útlevél, tartózkodási engedély, illetve külföldi személyi igazolvány. Bevándoroltak esetén beván- dorlási igazolvány lakcímkártyával, és egyéb igazolványok.
Ha a szülők házasok és a házasságot külföldön kötötték, a házassági anyakönyvi kivonatukat hiteles magyar fordításban kell becsatolni. Ha a szülők nem beszélnek magyarul, tolmács jelenléte szükséges.
Ha a külföldi anya hajadon és nem tartozik a személyi nyilvántartás hatálya alá, az állampol- gársága szerinti nagykövetségen kiállított hajadonsági igazolás szükséges.
Elvált és özvegy külföldi anya esetében a válásról szóló jogerős bírósági ítélet, illetve a volt férj halotti anyakönyvi kivonata szükséges hiteles magyar fordításban, továbbá az illetékes nagykövetségen kiállított büntetőjogi nyilatkozat arról a tényről, hogy a válás, illetve a megözve- gyülés óta az anya újabb házasságot nem kötött senkivel.
[1982. évi 17. törvényerejű rendelet "Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a név- viselésről; és a 6/2003. (III. 7.) B.M. rendelet "Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről]

Ahhoz, hogy az újszülött gyermek magyar állampolgárrá váljon, legalább az egyik szülőnek magyar állampolgárnak kell lennie. Tehát a nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha másik szülője - teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, utólagos házasságkötés, továbbá az apaság vagy az anyaság bírói megállapítása alapján - magyar állampolgár [1993. évi LV. törvény A magyar állampolgárságról].

4.4. Örökbeadás - örökbefogadás
Az 1989-ben New York-ban elfogadott Gyermekek Jogairól Szóló Egyezménynek az 1991. évi LXIV. törvénnyel történő kihirdetése deklarálta, hogy a gyermeknek joga van arra, hogy szülei neveljék, azonban ennek hiányában a különleges helyettesítő védelem biztosításának is elér- hetőnek kell lennie számára elsődlegesen családban való elhelyezés vagy örökbefogadás útján.

Tehát az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbe- fogadott között családi kapcsolatot létesítsen és elsősorban az olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek.

Az örökbefogadásnak a jogszabályban is megfogalmazott két alapvető eleme:
1. a vérségi kapcsolattal azonos értékű kötelék jön létre az örökbefogadó és az örökbefogadott között, annak minden családjogi és öröklési jogi konzekvenciájával együtt,
2. az örökbefogadott családi nevelésének biztosítása.

Az örökbefogadó, az örökbefogadó rokonsága és az örökbefogadott, valamint annak leszár- mazói között rokoni kapcsolat jön létre, az örökbefogadott az örökbefogadó gyermekének vér szerinti jogállásába lép. Az örökbefogadó az örökbefogadott kiskorúságának tartama alatt felette szülői felügyeletet gyakorol az azzal járó jogokkal és kötelezettségekkel együtt. Az örökbefogadott gyermek ugyanazon jogokkal és kötelezettségekkel bír, mint a saját gyermek. Az örökbefogadott az örökbefogadó vér szerinti gyermekével testvéri viszonyba kerül. Az örökbefogadással járó rokoni kapcsolat a vér szerinti gyermekével azonos törvényes öröklési kapcsolatot is létrehoz.
Az örökbefogadottnak az örökbefogadó családjába történő minél erőteljesebb beilleszkedése érdekében - az örökbefogadott születési anyakönyvébe - ritka kivétellel - az örökbefogadók adatait rendeli a jog vér szerinti szülőként bejegyezni, s ugyancsak az örökbefogadó családjához tartozást deklarálják Polgári Törvénykönyvünk öröklési szabályai is.


- 12 -

4.4.1. Az örökbefogadás feltételei

Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvőképes, nagykorú személy lehet, aki - külön jogsza- bályban meghatározott - örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon sikeresen részt vett, és személyisége valamint körülményei alapján - a gyámhivatal örökbefogadás előtti eljárása során hozott határozata értelmében - alkalmas a gyermek örökbefogadására, továbbá a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb. A rokoni, illetve a házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől, illetve a felkészítő tanfolyam elvégzésétől el kell tekinteni.

Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi, melynek két formája létezik:
1. Nyílt örökbefogadás
2. Titkos örökbefogadás

4.4.2. Nyílt örökbefogadás

Nyílt örökbefogadás esetén a két fél (örökbeadó és örökbefogadó) (meg)ismerik egymást. Az örökbefogadónak és a vér szerinti szülőnek, a gyámhatósági eljárás során nem csak személyes szóbeli, hanem tárgyalás keretében történő együttes meghallgatása kötelező. Az engedély megadásához a felek egyetértő kérelmét tartalmazó nyilatkozat, továbbá a gyermek szüleinek, valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársának hozzájárulása szükséges. A szülő a hozzájáruló nyilatkozatát nem vonhatja vissza! Az érdekeltek hozzájárulását követően az örökbe fogadni szándékozó személy a gyermeket legalább egy hónapig gondozza. Az örökbefogadás csak e gondozást követően engedélyezhető.

4.4.3. Titkos örökbefogadás

Az örökbefogadáshoz a szülő úgy is megadhatja hozzájárulását, hogy az örökbefogadó szemé- lyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a gyermek születése előtt is sor kerülhet. A szülő a hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek hathetes koráig visszavonhatja! A szülő az örökbe- fogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg.

A gyámhivatal - az örökbefogadás céljának megfelelően - a gyermek érdekében elsősorban a házasságban élő örökbefogadók által történő örökbefogadást engedélyezi. Az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni.

Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére indul, mely kérelmet a gyermek törvényes képviselőjének (szülő) lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalnál kell előterjeszteni. A kérelem benyújtását követően a gyámhivatal megvizsgálja, hogy az örökbe fogadni szándékozók becsatolták-e az örökbefogadás engedélyéhez szükséges iratokat:
az örökbefogadásra való alkalmasságot tanúsító jogerős gyámhivatali határozatot;
az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot;
az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt;
a háziorvosi igazolást az egészségi állapotról.

A gyermek gondozásba történő kihelyezése előtt a gyámhivatal:
az örökbe fogadni kívánó személynél környezettanulmányt végez;
beszerzi a háziorvosi, szakorvosi igazolást a gyermek egészségi állapotáról, fejlődését befolyásoló betegségekről.

Az örökbe fogadni szándékozó személy az örökbefogadás engedélyezése előtt köteles becsa- tolni:
a születési és házassági anyakönyvi kivonatát;
a jövedelmi viszonyairól szóló igazolást;
háziorvosi igazolást.

- 13 -

Az örökbefogadás az engedélyező határozat jogerőre emelkedésével lép hatályba [1952. évi
IV. törvény "A házasságról, a családról és a gyámságról, egységes szerkezetben a hatálybalép- éséről és végrehajtásáról szóló 1952. évi 23. törvényerejű rendelettel és a 4/1987 (VI. 14.) IM rendelettel].


5. Gyermekek után járó juttatások, családtámogatási ellátások

5.1. Szülési szabadság
A szülés várható időpontja előtt 28 nappal a betegállomány befejezhető, és a várandós megkezdheti a szülési szabadságot.

Ez azonban csak lehetőség, nem kötelező megszakítani a betegállományt, az a szülés napjáig folytatható.

A szülési szabadság idejére az anyát terhességi gyermekágyi segély (GYÁS) illeti meg, ha a szülést megelőző 2 évben legalább 180 nap biztosítási idővel rendelkezik, és a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül. A Terhességi Gyermekágyi Segély 168 napig jár, összege a napi átlagkereslet 70%-a. [A részletes szabályozásról az 1997. évi LXXXIII. törvény „A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól" gondoskodik.]

5.2. Anyasági támogatás

Alanyi jogon járó egyszeri, egyösszegű juttatás. Igénybevételéhez a várandós nő gondozást végző orvosnak igazolnia kell, hogy minimum 4 alkalommal (koraszülés esetén egyszer) részt vett várandósgondozáson. Összege azonos a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával, ikrek esetén 300%-ával. [Az anyasági támogatást az 1998. évi LXXXIV. törvény
„A családok támogatásáról” szabályozza.]

5.3. Gyermekgondozási díj (GYED)

A terhességi gyermekágyi segély lejárta után lehet igényelni, és a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Feltétele, hogy a szülő biztosított legyen (a szülést megelőző 2 évben 180 nap biz- tosítási idővel kell rendelkeznie). A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70%-a, azon- ban az ellátás havi maximális összegét a 2003. évtől az éves költségvetési törvény határozza meg. Ebből 9,5% nyugdíjjárulék és személyi jövedelemadó-előleg kerül levonásra. [A szabályozást az 1997. évi LXXXIII. törvény „A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól” tartalmazza.]

5.4. Gyermekgondozási segély (GYES)

A gyermekgondozási segély a GYED lejárta után, vagy ha erre nem volt jogosult az anya, akkor a szülés napjától jár, a gyermek 3 éves koráig; ikrek esetén, tankötelessé válásuk évének végéig jár. Összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegével azonos, ikrek esetén annak két- szerese, ebből 9,5% nyugdíjjárulékot vonnak, így a GYES-en töltött idő nyugdíjszerző időnek számít. [A részletes szabályozást az 1998. évi LXXXIV. törvény „A családok támogatásáról”, valamint a 2005. évi CXXVI. törvény „A családtámogatási rendszer átalakításáról” tartalmazza.]

5.5. Családi pótlék

Alanyi jogon járó juttatás. Családi pótlék azután a gyermek után jár, akit a szülő saját ház- tartásában nevel, és annak a (középiskolai) tanévnek a végéig, amelynek időtartama alatt betölti a
23. életévet. Összegük a gyermekszámtól függően differenciált. [A részletes szabályozást az 1998. évi LXXXIV. törvény „A családok támogatásáról”, valamint a 2005. évi CXXVI. törvény „a családtá- mogatási rendszer átalakításáról” tartalmazza.]


- 14 -

5.6. Gyermeknevelési támogatás

Gyermeknevelési támogatásra az a szülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3 és 8 éves kora között igényelhető. Összege azonos a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegével. Ebből is nyugdíjjárulékot vonnak, így ez is szolgálati időnek számít. [Lásd: 1997. évi LXXXIII. törvény „A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól”]

5.7. Családi adókedvezmény

1999. január 1-től, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglaltak szerint, kedvezmény illeti meg a családosokat. Azok a szülők vehetik igénybe a kedvezményt, akik családi pótlékra jogo- sultak, és legalább egyikük személyi jövedelemadót fizet. 2005-ben a családi adókedvezményről rendelkező törvényt módosították, így a törvény előírja, hogy a családi kedvezmény ked- vezményezett eltartottakként és jogosultsági hónaponként 4000 forint, feltéve, hogy az adott hónap bármely napján az eltartottak létszáma a három főt eléri.

Családi adókedvezményre jogosít a magzat is, a fogantatás napjától számított 91. naptól. A várandós nő gondozását végző orvos igazolása alapján a kedvezményt a várandós nő, vagy házastársa veheti igénybe. [A részletes szabályozásról az 1995. évi CXVII. törvény „A személyi jövedelemadóról” és a 2005. évi CXIX. törvény „Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról” gondoskodik.]

5.8. Babakötvény - Start-számla

2006. január 1-től az állam minden megszülető gyermek javára születésének évében az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatást biztosít, amit a gyermek 18. életévének betöltését követően vehet fel. A támogatásra jogosító babakötvény összege 2008-ban gyermekenként 42.500Ft.

A Magyar Államkincstár a babakötvény összegét a szülők által kiválasztott, de a törvény által szabályozott biztonságos megtakarítási formát kínáló befektetési szolgáltatónál, banknál - a meg- felelő igazolások bemutatását követően - a gyermek nevére megnyitott számlára utalja.

Amennyiben a szülők nem rendelkeznek a befektetési számla megnyitásáról, úgy az állam kinc- stári számlát nyit a gyermek nevére,  és évenként  az állampapírok  hozamával  növeli  annak összegét egészen a gyermek felnőtté válásáig.[A részletes szabályozásról a 2005. évi CLXXIV. törvény „A fiatalok életkezdési támogatásáról” rendelkezik.]

5.9. Munkaidő-kedvezmény apáknak

2002. december 1-től, a gyermek születése esetén öt nap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a szülést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. A kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal. [Lásd: 1992. évi
XXII. törvény „A Munka Törvénykönyvéről”, melybe beiktatta a 2002. évi LIII. törvény.]

5.10. Koraszülés esetén járó további juttatások

5.10.1. Gyermekápolási táppénz

Amennyiben az anyának van munkahelye (és 180 nap biztosítási ideje az elmúlt 2 éven belül), és a gyermeket koraszülöttként egészségügyi intézetben ápolják, gondozzák, az anya megsza- kíthatja a szülési szabadságot (terhességi gyermekágyi segélyt, TGYÁS-t) és az igénybe nem vett részt a gyermek intézetből elbocsátása után is igénybe veheti, a szülést követő egy éven belül.

- 15 -

A gyermeket kezelő szakorvos ad javaslatot a gyermekápolási táppénzre, amely alapján a házi gyermekorvos írja ki táppénzre az anyát.
[A szabályozást az 1997. évi LXXXIII. törvény „A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól” tartalmazza.]

5.10.2. Magasabb összegű családi pótlék

1500 gramm születési súly alatt magasabb összegű családi pótlék jár, melynek összege 23.300.- (egyedülállóak: 25.900.-) jár. Ehhez igazoló lap szükséges, amelyet a szakorvos tölt ki (Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről); kitöltésére akkor kerül sor, ha az újszülött TAJ-kártyáját a szülők átvették.
A szakorvos által kiállított igazolást a családi pótlék igénylő laphoz kell mellékelni. Ebben az esetben a magasabb összegű juttatás a gyermek 3. életévéig jár.

5.10.3 Utazási kedvezmény

Ha a gyermek magasabb összegű családi pótlékban részesült, akkor a Magyar Államkincs- tárnál (Budapest és Pest megye; 1139 Budapest, Váci út 71.) kell jelezni az igényt egy hatósági bizonyítványra (közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményre), amellyel a gyermek kórházból történő elbocsátása után a gyermek + 1 kísérő fő kedvezménnyel utazhat.

5.10.4. Közgyógyellátás

Amennyiben a gyermek jogosulttá válik a magasabb összegű családi pótlékra, érdemes a területileg, lakóhely szerint illetékes önkormányzat szociális osztályán érdeklődni a közgyógyel- látás lehetőségéről is, mivel az további kedvezményekkel jár. A közgyógyellátási formanyomtat- ványon az igénylés indokához a magasabb összegű családi pótlékot kell megjelölni.

5.11. Sikertelen terhesség utáni juttatások

A jogszabályi rendelkezések a vetélés határát a 24. terhességi hétben jelölik meg. Tehát a szü- lészeti esemény a 24. hét előtt vetélésnek, utána szülésnek minősül.
Vetélés esetén az anya táppénzre jogosult, a háziorvos által meghatározott időtartamig.

Méhen belüli elhalás esetén a szülészeti intézményben kiállításra kerül a szülés tényéről szóló igazolás (igazolás késő magzati halálozásról), amely alapján az anya jogosult az anyasági támo- gatás és 42 napig a szülési szabadság igénybevételére. Ebben az esetben a magzatot nem kell eltemettetni.

Koraszülött vagy érett újszülött halála esetén a gyermekről születési és halotti anyakönyvi kivonatot állít ki a születés, illetve halálozás helye szerinti önkormányzat. A gyermek temetéséről ebben az esetben a hozzátartozó (szülő) köteles gondoskodni. A temetéshez a lakhely szerinti önkormányzatnál lehet segítséget kérni. (Lásd: 1993. évi III. törvény „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról”, 46§.) Végső esetben a halálozás helye szerinti önkormányzatnál köztemetés is kérvényezhető. A jogosultságot a lakóhely szerint illetékes önkormányzat vizsgálja, feltételeit saját rendeletében szabályozza. Az anyának ekkor az anyasági támogatás és minden megkezdett hónap után az összes anyasági juttatás jár. A gyermek halála esetén a szülési szabad- ság a szülés napjától számított 42 napig illeti meg az anyát.

A babakötvény összege örökölhető. Az életkezdési támogatás kifizetését Start-számlán vagy ennek hiányában a kincstári számlán nyilvántartott követelés alapján a gyermek halála esetén az örökös a hagyatéki határozat jogerőre emelkedését követően kérheti.

- 16 -

A juttatások igénylésének módja

Az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstárnál az alanyi jogon járó, és Egészségbiztosítási Pénztáraknál a munkaviszonyfüggő juttatásokat kell igényelni.

Az anyának nem kell személyesen intéznie ezeket az ügyeket, férje vagy bárki más, általuk megbízott személy is intézheti (írásos meghatalmazással). Az ügyintézéshez a következőkre van szükség:
személyi igazolvány, lakcímigazoló-kártya;
az újszülött eredeti születési anyakönyvi kivonata;
kórházi igazolás (amit a zárójelentéshez mellékelnek);
TAJ - kártya (szülők, újszülött);
adókártya (az anya adókártyája);
magán nyugdíjpénztári tagság belépési nyilatkozat záradékolt példánya;
várandós gondozáson való megjelenést igazoló orvosi igazolás;
(min. 4 pecsét - koraszülés esetén min. 1 pecsét -, a várandós nő gondozását végző szülész- nőgyógyász állítja ki "A várandós nő gondozási könyve" alapján.);
foglalkoztatói jövedelemigazolás;
(amennyiben bankszámlaszámra szeretnék kérni a juttatásokat bankszámla kivonatot is vigye- nek magukkal).

Az ügyintézési határidő az anyasági támogatás esetében a szülést követő 180 nap, a többi jut- tatásnál 60 napon belül kell az igénylést benyújtani.

Felhasznált és ajánlott irodalom
Dr. Papp Zoltán: Egészséges nő szeretnék maradni. Bevezetés a szülészet-nőgyógyászat rejtelmeibe. White Golden Book Kft., Budapest, 2002.
Dr. Rigó János, Dr. Papp Zoltán: A várandós nő gondozása. Medicina Kiadó, Budapest, 2005.

Jogszabályi háttér
1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és gyámságról
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről
1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítási ellátásairól
1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
33/1992 (XII.23.) NM. rendelet a terhesgondozásról
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
2005. évi CLXXIV. törvény a fiatalok életkezdési támogatásáról”

Hasznos weboldalak
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - www.szmm.gov.hu
Magyar Államkincstár - www.allamkincstar.gov.hu/hu/ugyfelkapcs/csaladtegyeb Országos Egészségbiztosítási Pénztár - www.oep.hu

- 17 -

JUTTATÁSOK - 2008
(összefoglaló)

Anyasági támogatás (kelengye pénz)
A szüléstől számított 180 napon belül kell igényelni. Egyszeri összegben 64.125Ft (ikrek esetében 85.500 Ft/gyermek) jár az anyának. Ez a juttatás munkaviszonytól független.

Babakötvény - Start-számla
2006. január 1-től az állam minden megszülető gyermek javára születésének évében az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatást biztosít, amit a gyermek 18. életévének betöltését követően vehet fel. A támogatásra jogosító babakötvény összege gyer- mekenként 42.500Ft.
A Magyar Államkincstár a babakötvény összegét a szülők által kiválasztott, de a törvény által szabályozott biztonságos megtakarítási formát kínáló befektetési szolgáltatónál, banknál - a meg- felelő igazolások bemutatását követően - a gyermek nevére megnyitott (Start-)számlára utalja. Amennyiben a szülők nem rendelkeznek a befektetési számla megnyitásáról, úgy az államkincstári számlát nyit a gyermek nevére, és évenként az állampapírok hozamával növeli annak összegét egészen a gyermek felnőtté válásáig. A babakötvénnyel megnyitott számlára a szülők jelentős ked- vezmények mellett évente 120.000 Ft-ot helyezhetnek el gyermekük javára. A támogatás a gyer- mek számlájára befizetett összeg 10%-a, de legfeljebb évi 6.000 Ft. Pl.: ha egy szülő havonta
5.1 Ft-ot fizet be, akkor az állam ennek 10%-át, havi 500 Ft-ot ad támogatásként, amit a gyer- mek számláján ír jóvá. A babakötvényt nem szükséges kérelmezni, mivel az államkincstár auto- matikusan (2 hónapon belül), értesítő levelet küld a szülők számára, amely tartalmazza az újszülött adóazonosító számát, továbbá részletes tájékoztatást nyújt a START-számláról is.

Családi  pótlék
Alanyi jogon jár. Visszamenőleg csak a tárgyhóra, illetve az azt megelőző 2 hónapra jár. Ezért tanácsos a szülést követő hatvan napon belül igényelni.

Összegek:
1 gyerek után: 12.200 Ft (egyedülálló szülőnél: 13.700 Ft)
2 gyerek után: 13.300 Ft/gyermek (egyedülálló szülőnél: 14.800 Ft /gyermek)
3 gyerek után: 16.000 Ft/gyermek (egyedülálló szülőnél: 17.000 Ft /gyermek)

1500 gramm születési súly alatt magasabb összegű családi pótlék: 23.300.- (egyedülállóak: 25.900.-) jár. Ehhez igazoló lap szükséges, amelyet a klinikai gondozótól lehet átvenni; kitöltésére akkor kerül sor, ha az újszülött TAJ-kártyáját a szülők átvették.

Terhességi - Gyermekágyi Segély - Szülési szabadság - GYÁS*
Ha az anyának van munkahelye (és 180 nap biztosítási ideje az elmúlt 2 éven belül), akkor szülés után 168 (naptári) napig jogosult a szülési szabadságra.
A terhességi - gyermekágyi segély összege a szülési szabadság kezdő napját megelőző naptári évben keresett jövedelem napi átlagkeresetének 70%-a.

Gyermeknevelési Díj - GYED*
A biztosított szülőnek, a GYÁS lejárta után jár a GYED a gyermek 2 éves koráig. A GYED a nap- tári napi átlagkereset 70%-a, de maximális összege nem haladhatja meg a havi bruttó 96.600 Ft-ot.

Gyermeknevelési Segély - GYES*
Havi 28.500 Forintot (-9,5% nyugdíjjárulék!) - ikrek esetén bruttó 57.000Ft - jelent. A GYED lejárta után, vagy ha arra nem jogosult, akkor a szülés napjától a gyermek 3 éves koráig igényel- hető (ikrek esetén iskolakezdési korig).
A dőlt betűvel és csillaggal jelölt juttatásokból egyszerre csak egy vehető igénybe.

- 18 -

Az igénylés helye: A juttatásokat az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstárnál és Egészségbiztosítási Pénztáraknál (elérhetőségek a következő oldalon) kell igényelni.

Szükséges iratok:
személyi igazolvány, lakcímigazoló-kártya
az újszülött eredeti születési anyakönyvi kivonata
kórházi igazolás (amit a zárójelentéshez mellékelnek)
TAJ - kártya (szülők, újszülött)
adókártya (az anya adókártyája)
magán nyugdíjpénztári tagság belépési nyilatkozat záradékolt példánya
várandós gondozáson való megjelenést igazoló orvosi igazolás
(min. 4 pecsét - koraszülés esetén min. 1 pecsét -, a várandós nő gondozását végző szülész- nőgyógyász állítja ki "A várandós nő gondozási könyve" alapján.)
foglalkoztatói jövedelemigazolás
amennyiben  bankszámlaszámra  szeretnék  kérni  a  juttatásokat,  bankszámla  kivonatot  is vigyenek magukkal.

- 19 -

***

II. Fejezet

Mészáros Piroska

Drogok hatása a várandós időszakban és szoptatás alatt


Tartalom:

1. Pszichoaktív szerek csoportosítása hatásmechanizmusuk alapján
1.1. Depresszánsok
1.2. Stimulánsok
1.3. Hallucinogének, pszichedelikus szerek
2. Pszichoaktív szerek hatása a várandós, illetve a szoptatás körüli időszakban
2.1. Depresszánsok
2.1.1. Gyógyszerek
2.1.1.1. Barbiturátok
2.1.1.2. Benzodiazepinek
2.1.1.3. Nem benzodiazepin típusú benzodiazepinreceptor-agonisták
2.1.1.4.1. Depresszáns gyógyszerek használata a terhesség ideje alatt
2.1.1.4.3. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél
2.1.1.4.4. Depresszáns gyógyszerek használata szoptatás idején
2.1.2. Alkohol
2.1.2.1. Alkoholhasználat a terhesség ideje alatt
2.1.2.2. Alkoholhasználat a szoptatás ideje alatt
2.1.2.3. Alkoholhasználatnak kitett csecsemők rövid és hosszútávú kilátásai
2.1.2.4. Magzati alkoholszindróma tünetei
2.1.2.5. Magzati alkoholhatás (FAE), ARND, ARBD
2.1.2.6. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél
2.1.3. Ópiátok
2.1.3.1. Ópiáthasználat a terhesség ideje alatt
2.1.3.2. Ópiáthasználat a szoptatás ideje alatt
2.1.3.3. A születés előtt ópiáthasználatnak kitett csecsemők rövid- és hosszútávú kilátásai
2.1.3.4. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél
2.2. Stimulánsok
2.2.1. Nikotin
2.2.1.1. Dohányzás a terhesség ideje alatt
2.2.1.2. Dohányzás a szoptatás ideje alatt
2.2.1.3. Dohányzásnak kitett csecsemők rövid- és hosszútávú kilátásai
2.2.1.4. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél
2.2.2. Kokain
2.2.2.1. Kokainhasználat a terhesség ideje alatt
2.2.2.2. Kokainhasználatnak kitett csecsemők rövid és hosszútávú kilátásai
2.2.2.3. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél
2.2.3. Ecstasy, metamfetamin (ice) és egyéb amfetaminok (speed)
2.2.3.1. Ecstasy, metamfetamin (ice) és egyéb amfetaminok (speed) használata a terhesség alatt
2.2.3.2. Ecstasy, metamfetamin és egyéb amfetaminok használata szoptatás ideje alatt
2.2.3.3. Ecstasy, metamfetamin és egyéb amfetaminok használatának kitett csecsemők rövid- és hosszútávú kilátásai
2.3. Hallucinogének
2.3.1. Marihuána
2.3.1.1. Marihuána-használat a terhesség ideje alatt
2.3.1.2. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél

- 20 -

2.3.1.3. Marihuána használat a szoptatás ideje alatt
2.3.1.4. Marihuána-használatnak kitett csecsemők rövid- és hosszútávú kilátásai
2.3.2. PCP (angyalpor), LSD, Ketamin és egyéb hallucinogének
2.3.2.1. PCP (angyalpor), LSD, Ketamin és egyéb hallucinogének használata a terhesség idején
2.3.2.2. PCP (angyalpor), LSD, Ketamin és egyéb hallucinogének használata szoptatás idején
2.3.2.3. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél
2.3.3. Inhalánsok (festékek, ragasztószerek, higítók, lakkok, csavarlazító, propán-bután gáz - öngyújtó töltéshez használt- sprayek)
2.3.3.1. Inhalánshasználat a terhesség ideje alatt
2.3.3.2. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél
2.3.3.3. Inhalánshasználat a szoptatás idején
2.3.3.4. Inhalánshasználatnak kitett csecsemők rövid-és hosszútávú kilátásai Felhasznált és ajánlott irodalom

- 21 -

1. Pszichoaktív szerek csoportosítása hatásmechanizmusuk alapján

1.1. Depresszánsok

Ebbe a csoportba pszichoaktív hatású gyógyszerek, nyugtatók, altatók, szorongásoldók tartoznak, illetve a hatás- és kereszttolerancia miatt ide soroljuk az alkoholt is. Gyakori az alkohol és gyógy- szerek együttes használata. Hatásmechanizmusuk alapján, a központi idegrendszerre kifejtett nyugtató hatás miatt, ugyancsak a depresszánsok közé tartoznak az ópiátok (ópium, morfium, heroin, kodein, metadon) is.

A depresszánsok a szorongásoldáson, nyugtatóhatáson, esetenként altatóhatáson túlmenően eufóriát okozó szerek. Csökkentik a szorongást, a testi és lelki fájdalmat, a kényelmetlen, fokozott aktivitást, elmúlik a szégyen és a megalázottság érzése, megszűnik az érzelmi elidegenedettség, oldódik a magány és a bűntudat érzése.

1.2. Stimulánsok

A központi idegrendszer stimulánsai közé sorolhatók a kokain, az amfetaminszármazékok, ecstasy (MDMA, mint hallucinogén hatással is bíró vegyületet, így egyes besorolások a hallu- cinogének közt említik), és néhány rokon vegyület (MDA, MDEA, MBDB), valamint a nikotin és a koffein. Ezen szerek fokozzák a pszichés aktivitást, növelik az erő és energetizáltság érzését.

Kokain- és amfetaminhasználók gyakran alkalmaznak valamilyen más szert a hatás mode- rálására, a kellemetlen tünetek (szorongás, paranoiditás) kivédésére, így heroint, alkoholt, mari- huánát, depresszáns gyógyszereket.

1.3. Hallucinogének, pszichedelikus szerek

A hallucinogén, vagy pszichedelikus szerek közé tartozik az LSD, a meszkalin, a pszilocibin, a DMT (dimetil-triptamin), DOM (dimetoxi-metilfetamin), a PCP (phenciklidin), valamint a szerves oldószerek és a cannabis származékok (marihuána, hasis, hasis-olaj: ezek hatóanyaga a THC, tetrahidro-cannabinol; a cannabist gyakran külön csoportban említik).

E szerek legfőbb jellegzetessége a megváltozott gondolkodás, érzések, észlelés, melyek a szokásos módon nem tapasztalhatók (kivéve álmokban, vallásos révületben).


2. Pszichoaktív szerek hatása a várandós, illetve a szoptatás körüli időszakban

Az alábbiakban áttekintést szeretnénk adni a pszichoaktív szerekről és hatásaikról a várandós, illetve a szoptatás körüli időszakban. Ahol az adott szer hatásainak kitett gyermekek hosszútávú kilátásaira vonatkozó kutatási eredményeket találtunk, arról is számot adunk.

2.1. Depresszánsok

2.1.1. Gyógyszerek

2.1.1.1. Barbiturátok

A legrégebben használatban lévő altató vagy nyugtató hatású készítmények, altatók, például az Etoval, a Dorlotyn, a Novopan, a Hypnoval, a Sevenal, és a barbiturátokkal rokonságot mutató szer, a Noxyron és a Tardyl, hatás szempontjából a nem barbiturát Andaxin tartozik ide.

A barbiturátok terápiás adagja és mérgezést okozó dózisa között kis különbség van, könnyen alakul ki a hozzászokás, majd a visszaélésszerű használat (abúzus), amit függőség követhet.

- 22 -

2.1.1.2. Benzodiazepinek

Valamivel biztonságosabb szerek, a barbiturátokhoz képest lassabban alakul ki a hozzászokás, illetve a függőség. Altatóként használatos az Eunochtin, a Rohypnol, a Signopam, a Dormicum, szorongásoldóként például az Elenium, a Libium, a Seduxen, a Rudotel, a Xanax, a Rivotril.

2.1.1.3. Nem benzodiazepin típusú benzodiazepinreceptor-agonisták Újabb, jó hatású altatók, például az Imovane, a Stilnox.

2.1.1.4.1. Depresszáns gyógyszerek használata a terhesség ideje alatt

Általánosságban az alacsony dózishasználat jellemző, de előfordulnak igen magas dózist használó várandósok is.

A magas dózishasználat következtében:
a fejlődési rendellenességek száma megemelkedik, különösen a nyúlajak-farkastorok kialakulása miatt;
csökken a születési súly, az agy hiányosan fejlődhet;
megvonás jelentkezhet az újszülöttön, tipikusan ingerlékenységgel, valamint az étkezésnél és a válaszreagálásoknál tapasztalható lassúsággal, tompasággal;
az újszülöttet szegényes szopás, gyenge sírás, csökkent izomtónus jellemez.

2.1.1.4.2. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél

Ingerlékenység, súlyos fokú remegés, erős sírás, hasmenés, nyugtalanság, hányás, nyugtalan alvás, légzési nehézségek.

2.1.1.4.3. Depresszáns gyógyszerek használata szoptatás idején

Az anyatejjel való biztonságos táplálás feltétele az alacsony, orvosi felügyelet melletti adagolás. Számít a gyógyszer típusa, egyéb drogokkal, gyógyszerekkel való kombinációja és kölcsönhatása, mennyisége.

Amennyiben a kismama szoptatni szeretné csecsemőjét, mindenképpen konzultáljon orvosával, hogy szükséges-e rövidebb hatóidejű gyógyszerre váltani, ami az anyatejben kisebb koncentrációt eredményez. A csecsemő étkezését, súlygyarapodását, kedélyállapotát (például nem túlzottan álmos-e) folyamatosan figyelni kell.
2.1.2. Alkohol

Az alkohol hatása hasonló más depresszánsokéhoz, a depresszáns hatást azonban egy izgalmi fázis előzi meg, melyben a fogyasztó könnyebben teremt kapcsolatokat, megszűnnek a gátlások, ezzel párhuzamosan növekszik a hatalom és a kontroll érzése. Ezt az izgalmi fázis követi később a depresszánsokra jellemző hatásmechanizmus. Az italfajták - abszolút alkoholra átszámított össz- fogyasztási értékei szerint - nemzetközi összehasonlításban hazánk a legnagyobb fogyasztási csoportba tartozik. Az alkohol 80%-ban mutat összefüggést az öngyilkossággal, 40%-ban közúti balesetekkel, a válások egyharmadánál, valamint az összes kórházi felvétel 20-30%-ánál szerepel alkoholos befolyás.

2.1.2.1. Alkoholhasználat a terhesség ideje alatt

Az alkohol egyértelműen összefüggésben van a teratogenezissel, a szervek, a gerinc- és/vagy a végtagok kisebb-nagyobb mértékű fejlődési rendellenességével.
Korai terhességben mind a mérsékelt, mind a nagyobb mértékű alkoholfogyasztás akadályozhat- ja a magzat növekedését, fejlődését. A terhesség alatt társaságban, ritkán, kis mennyiségű alkoholt fogyasztók utódaiban vélhetően nem jön létre magzati ártalom, viszont rendszeres kismennyiségű alkohol fogyasztása alkoholos magzati károsodást, növekedési visszamaradást eredményezhet.

- 23 -

Fogamzás előtti időszakban rendszeresen fogyasztott nagy mennyiségű alkohol az anyai szervezetben okozhat olyan károsodást, ami a magzati fejlődésre kedvezőtlenül hat, de ha az anya a terhesség ideje alatt nem iszik, fejlődési rendellenesség, vagy más súlyos kórkép nem alakul ki.

2.1.2.2. Alkoholhasználat a szoptatás ideje alatt

Az alkalmankénti egy pohár bor fogyasztása nem káros a szoptatott babára nézve, ha az ital elfogyasztása és a szoptatás között eltelik 4-5 óra. Az ital elfogyasztása után azonban 1-2 órával a legmagasabb a véralkoholszint, 3 pohár bor esetén már kb. 12 órára van szükség ahhoz, hogy teljesen kiürüljön a szervezetből. Az elfogyasztott mennyiséggel arányosan nő a kiürülési idő. Az alkohol gyakorlatilag akadálytalanul jut át az anyatejbe és ugyanannyi idő alatt ürül ki, mint a vérből.

Az alkoholfogyasztás közvetlenül befolyásolja az anyatej-elválasztást. Egy kutatási eredmény szerint a szoptatás megindulásáért felelős oxitocin mennyisége 2 pohár bor elfogyasztása után 78 százalékkal csökkent, a prolaktiné viszont akár 336 százalékkal is emelkedett. Mivel a prolaktin serkenti a tejtermelést, a nők mellfeszülést tapasztaltak, azonban az oxitocin-szint csökkenése miatt maga a szoptatás nehezebbé vált. Az „alkoholos napokon” mindegyik anya lassabban jutott el az első csepp tej kipréseléséig. Ezért a rendszeres ivást mindenképpen kerülendőnek tartják szoptató nők esetében.

2.1.2.3. Alkoholhasználatnak kitett csecsemők rövid és hosszútávú kilátásai

A magzati alkoholszindróma az anyai alkoholfogyasztás következtében létrejövő rendel- lenességek együttesének összefoglaló neve. A kórkép súlyossága szerint magzati alkoholhatásról (FAE), magzati alkoholszindrómáról (FAS) illetve egyéb, az alkohollal összefüggő mentális zavarokról lehet beszélni.

Súlyos alkoholfüggők újszülöttjeinél 32%-ban mutathatók ki veleszületett rendellenességek, szemben az absztinensek 9%-ával, és a közepes ivók 14%-ával. Az alkoholizáló nők között magas a spontán abortuszok száma is.

2.1.2.4. Magzati alkoholszindróma tünetei:

magzati korban kezdődő és születés után folyamatosan fennálló növekedési elmaradás a testhosszban, testsúlyban és fejkörfogatban;
arcrendellenességek: rövid szemrés, belső szemzugot fedő bőrredő, vékony felsőajak, gótikus szájpad, gyengén fejlett arccsont, a fülek mélyen ülnek, a fülporc szegényesen formált, alacsony homlok;
gyakori a homlok és szemöldöktáji erős szőrnövekedés;
szemizombénulás;
szívhibák, elsősorban a szív pitvari, néha kamrai sövényének veleszületett hibája;
kisízületi és végtagrendellenességek, beleértve a mozgáskorlátozottságot és a tenyérredő rajzolatának megváltozását;
lassú fejlődés és szellemi elmaradás, amely a határesettől és súlyos formáig változik.

2.1.2.5. Magzati alkoholhatás (FAE), ARND, ARBD

Kutatási adatok szerint a magzati alkoholhatással (FAE) születettek száma háromszorosa a magzati alkoholszindrómával (FAS) születettekének. A FAE elnevezést korábban azon újszülöttek esetében használták, akiknél a FAS klinikai jelei közül nem volt mindegyik kimutatható, de fejlődési hiányosságokat, viselkedési, beszédkészségi problémákat mutattak, vagy az összes FAS-tünet megfigyelhető volt, de enyhébb formában. Ez az egyértelmű meghatározásban problémát jelentett, ezért bevezették az alkohollal kapcsolatos idegrendszeri rendellenesség (ARND) és az alkohollal kapcsolatos születési rendellenesség (ARBD) kifejezéseket.

- 24 -

Az ARND a várandós időszakban fogyasztott alkohol hatására a gyermekekben kialakult funkcionális, illetve szellemi károsodásokat, így a viselkedési és kognitív rendellenességeket írja le, ide tartoznak a tanulási, számolási nehézségek, gyenge impulzuskontroll, memória- és figyelemzavarok, elégtelen helyzetmegítélési képesség. A terhesség bármely időszakában rend- szeresen fogyasztott alkohol az ARND, súlyosabb esetben FAS kialakulásához vezethet.

Az ARBD a szervrendszer és különböző csontfejlődési rendellenességek leírására szolgál, mint például szívrendellenességek, vese, csontfejlődés, hallási rendszer hiányosságai. Az ARBD kialakulásában a terhesség első trimeszterében rendszeresen fogyasztott alkohol játszik szerepet.

2.1.2.6. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél

Azokban az újszülöttekben, akik közvetlenül a szülés előtt is alkoholhatásnak voltak kitéve, születésük után alkoholmegvonási tünetek alakulhatnak ki. Sírás, ingerlékenység, gyenge szopás, remegés, alvásszegénység, fokozott izzadás, emelkedett légzésszám. A tünetek akár 18 hónapos korig fennállhatnak.

2.1.3. Ópiátok

2.1.3.1. Ópiáthasználat a terhesség ideje alatt

Az ópiátfüggő nők nehezen ismerik fel terhességüket, s a terhesség korai jeleit (fáradtság, hányinger, fejfájás, görcsök) elvonási tünetként értékelhetik, ezért emelhetik drogadagjukat. Ez közvetlen veszélyt jelent a magzat számára: az adag növelése halálos mérgezéséhez vezethet.

Mivel a függő ópiáthasználó embereknél  alkalmazott  helyettesítő  gyógyszeres  (metadon-) kezelés alatt rendeződhetnek az endokrin funkciók, a kezelés alatt álló nőket tájékoztatni kell a teherbeesés lehetőségéről.

Az anyai illegális ópiáthasználat mind az anyára, mind a fejlődő magzatra közvetlen életveszélyt jelent. A legveszélyesebb az intravénás alkalmazás, ahol nem csak a szer okozta hatásokkal kell számolni, hanem az intravénás beadás módja miatti egyéb szövődményekkel is. Fontos tudni, hogy a szer megszerzése illegális, és a beszerzéshez olykor használt „fizetőeszköz” is magas rizikójú a szexuálisan átvihető betegségek miatt. Míg a heroin szippantható, elszívható, a használók többsége izomba vagy vénába injektálja az anyagot. Azok a várandós nők, akik közös tűt használnak, például Hepatitis-, vagy HIV-fertőzésnek tehetik ki magukat, és a magzatukat.
A terhesség során heroint fogyasztó nők növelik a komoly terhességi komplikációk esélyét, ami- lyen például az elégtelen magzati súlygyarapodás, a korai magzatburokrepedés, a koraszülés, vagy a halvaszületés. A koraszülés általánosabb az injekciós droghasználóknál, mint az egyéb módon használóknál, ami valószínűleg az intoxikációs és megvonási állapotok viszonylag gyorsabb váltakozása miatt alakul ki. Nem teljesen tisztázott még, hogy ezek a jelenségek a hero- inhasználat közvetlen következményeként, vagy a heroint gyakran használó nők rossz egészségi állapota miatt, esetleg a heroin felütésekor hozzáadott egyéb anyagok következtében fordulnak elő.

Az ópiátfogyasztás következtében:

a méhen belüli magzati elhalás rizikója emelkedik;
a méhen belüli fejlődési retardáció rizikója emelkedik;
emelkedik az egyéb nőgyógyászati komplikációk rizikója: praeeclampsia (terhességi toxémia, leggyakrabban a terhesség 20. hete körül fellépő magas vérnyomás és fehérjevizelés), méh- lepény-elégtelenség, a magzat szenvedése, méhen belüli elhalás;
a magzat fizikai függőségének, és a Megvonási Tünetegyüttes Újszülöttkorban (MTÚ) kialakulása;
az ópiátmegvonás vagy a méregtelenítés a terhesség alatt vetéléshez, vagy koraszüléshez vezethet. A legnagyobb veszélyt a terhesség első és harmadik harmada jelenti.

- 25 -

2.1.3.2. Ópiáthasználat a szoptatás ideje alatt

Az ópiátok hatóanyagai kismértékben kiválasztódnak az anyatejben, a babánál hányást, remegést, étvágytalanságot okozhatnak.

2.1.3.3. A születés előtt ópiáthasználatnak kitett csecsemők rövid és hosszútávú kilátásai

A heroinhasználók gyermekei közül minden második alacsony születési súllyal jön világra. Nincs meggyőző bizonyíték arra nézve, hogy az ópiáthasználat fejlődési rendellenességhez vezetne. Az újszülötteknél gyakoribb a vér normálisnál nagyobb mértékű epefesték tartalma.

2.1.3.4. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél

A heroinisták újszülöttjeiben 42-68%-ban, a metadont fogyasztóknál 68-85 %-ban fordul elő a megvonási tünetegyüttes: láz, remegés, tüsszentés, ingerlékenység, hasmenés, folytonos sírás, esetenként rohamok. A metadonfüggő anyák újszülöttjeinél általában a 2-7. nap között jelentkezik, de akár 3 hét is eltelhet a tünetek megjelenéséig. Az enyhébb elvonási kép akár 4-6 hónapig fennállhat. A metadonfüggő anyák újszülöttjeinél 7,8 %-ban, a heroinfüggőknél 1,2 %-ban fordul elő görcsállapot. A heroint használó várandós nő ne próbálkozzon a fogyasztás hirtelen abbahagyásával, mivel ezzel növelheti a magzat hirtelen halálának esélyét! Sürgősen konzultáljon egészségügyi szolgál-
tatóval, drogambulanciával az esetleges metadon kezelésről!

2.2. Stimulánsok

2.2.1. Nikotin

A nikotin fokozza az élénkséget, növeli a figyelmet, a koncentráló képességet, az informá- ciófeldolgozás sebességét. Az élénkséget nyugodt állapot követi. Ezt a cigarettaszívás viselkedés- sorozatához, rítusához köthetjük. Az előző cigaretta elszívását követő 30-120 percben már kez- denek hiánytünetek kialakulni, ami feszültségérzéssel, izgatottsággal jár, amit az újabb cigaretta elszívása csökkent. Ezt élheti meg a dohányos „megnyugtató” hatásként.

A nikotin és az alkohol - csakúgy, mint a normál népesség esetében - a várandósok körében leggyakrabban elterjedt pszichoaktív szerek. Magyarországon a terhes nők legalább 20%-a dohányzik.
A dohányfüst majd 4000 összetevőjéből a nikotin, a cyanid és a szénmonoxid jelenti a legna- gyobb veszélyt a magzati fejlődésre. Az időben abbahagyott dohányzással kiküszöbölhetők a károsító hatások, nagyobb lesz az újszülött súlya, a koraszülés esélye csökken. A terhesség bekövetkezte utáni, sőt a terhesség harmadik harmadában abbahagyott dohányzás is jelentősen javíthat a helyzeten.

A passzív dohányzás is veszélyes lehet, dohányzó családtag esetén a nemdohányzó terhes nő hajában, illetve az újszülött által ürített meconiumban is kimutatható a nikotin lebomlási terméke, a kotinin.

2.2.1.1. Dohányzás a terhesség ideje alatt

Számos kutatás fényt derített már a dohányzás és a csecsemőkori hirtelen halál közti közvetlen összefüggésre. Egy 2007. évi amerikai kutatás mind a szülés előtti, mind a szülés utáni dohányzás hatásának még pontosabb felmérésére irányult. A kutatók rámutattak arra, hogy a csecsemőjüket bölcsőhalál következtében elveszített anyák csaknem 90 százaléka dohányzott a terhesség ideje alatt. A kutatási eredmények szerint az újszülött számára minden dohányfüstben eltöltött órával egyre növekszik a bölcsőhalál veszedelme. Ha egyetlen nő sem dohányozna terhessége alatt, a bölcsőhalál mintegy hatvan százaléka megelőzhető lenne. A cigaretták száma egyenes arányban van a magzati növekedés elmaradásával is, vagyis ha egy várandós nő dohányzik, célszerű a lehető legkevesebb cigarettát elszívnia.

- 26 -

A dohányzás következtében:
a terhesség késői szakaszában növekszik a méhen belüli elhalás valószínűsége;
a szülés körüli összes halálozás egytizede okolható a dohányzással.
a spontán abortusz rizikója megnövekszik;
nő a korai burokrepedés és a koraszülés veszélye;
átlagban 250 gr-mal kisebb születési súly, kisebb fejkörfogat, és bizonyított, hogy a dohányzás okolható minden második kis súlyú újszülött súlyveszteségéért;
egyes speciális fejlődési rendellenességek kialakulásában, például ajakelváltozások esetén, valószínűsíthető a nikotin kedvezőtlen befolyása.

2.2.1.2. Dohányzás a szoptatás ideje alatt

A szoptatás időszakára is kihatnak a dohányzás ártalmai. Kevesebb prolaktin (tejelválasztást segítő hormon) termelődik az anya szervezetében, így a dohányzó nőknek kb. 30%-kal kevesebb tejük van, mint a nemdohányzóknak. A dohányzással nikotin és még számtalan más káros anyag kerül az anyatejbe, ami a kellemetlen ízén kívül számos betegséget is okoz a babáknál. A dohányzás miatt várhatóan kisebb súllyal világra jött csecsemők pedig a gyengébb táplálékkal kevesebb esélyt kapnak, hogy utolérjék fejlettebb társaikat. E riasztó adatok ellenére a felmérések szerint a nők harminc, ezen belül is a várandós nők legalább húsz százaléka dohányzik.

2.2.1.3. Dohányzásnak kitett csecsemők rövid- és hosszútávú kilátásai:

az első életévben gyakoribb kórházi felvételek légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatban;
•gyermekkorban valószínűbben jelenhetnek meg légzőszervi betegségek;
a fizikai és a szellemi fejlődésre is hatással lehet a dohányzás, például egyes kutatások szegényesebb olvasási és beszédkészséget valószínűsítenek;
az anyai dohányzás erős, független rizikófaktorként szerepel fiúk magatartási zavarainak kialakulásában.

2.2.1.4. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél

Finom remegés, izomfeszülés változása. Nem alakul ki kezelést igénylő tünetcsoport.

2.2.2. Kokain

A kokaint leggyakrabban szippantás útján (esetleg cigarettában szívással) vagy intravénásan használják, illetve szabadbázisú formáját szívják (pipában). Utóbbihoz hasonlóan szívható a kristá- lyos kokain (crack), aminek gőzét is be lehet lélegezni.

Fokozza a pszichés aktivitást, az erő, a győzelem, a sebezhetetlenség érzését alakítja ki. Megszabadít a depressziótól, kiábrándultságtól, szomorúságtól, az elveszettség érzésétől. Növekszik az önértékelés, a kommunikáció, a kreativitás, erőteljes fantáziálás jellemző. A szer hatására előálló - mániás állapothoz hasonló - érzések (pörgés) a világ és a személyiség feletti mágikus kontrollt jelentik.

A kokain a legismertebb megerősítő szer: állatkísérletekben az állatok addig adagolták maguk- nak - elhanyagolva a táplálkozást és a folyadékivást - amíg el nem pusztultak.

Az intenzív eufória érzése másodpercek alatt bekövetkezik és néhány perc elteltével csökken. Más hatások elhúzódóbbak, ám intravénás használóknál akár 15 perc elteltével intenzív drogéh- ség léphet fel.

2.2.2.1. Kokainhasználat a terhesség ideje alatt

A kokain kis molekulatömege és jó víz-/lipidoldékonysága miatt akadály nélkül áthatol a pla- centán és bekerül a magzat szöveteibe, ahol norkokainná, egy rendkívül mérgező vegyületté

- 27 -

alakul, amely napokig a magzatvízben és a magzat fejlődő szervezetében maradhat. Szűkíti a pla- centa ereinek űrterét, így a szövetek oxigénellátottsága nagymértékben gyengül. Ennek következtében a magzat a szokásosnál lassabban fejlődik, a fejlődésben különböző rendel- lenességek alakulhatnak ki. Előfordulhatnak drámai idegrendszeri tünetek is, görcs, szélütés, agyérrendszeri összeomlás, idegrendszeri vérzéses szövődmény.

A terhesség korai hónapjai alatt a kokainhasználat növelheti a vetélés kockázatát, később koraszülést indíthat el, vagy a magzat elégtelen fejlődését eredményezheti. Gyakori a meconi- umürítés (meconium = a magzati életkorban keletkező sötétzöld-fekete színű béltartalom, mely a megszületés után az első széklettel ürül), a lepényleválás, az anyánál a szülés alatti fájás- gyengeség. Előfordulhat halvaszületés.

2.2.2.2. Kokainhaználat a szoptatás ideje alatt

A kokain kiválasztódik az anyatejben és így a baba szervezetébe is eljut. Bár a hosszútávú hatások ismeretlenek, a kokaint használó és szoptató anyák csecsemőinél hasmenést, hányást, görcsös állapotokat figyeltek meg.

2.2.2.3. Kokainhasználatnak kitett csecsemők rövid és hosszútávú kilátásai

A kokainhasználatnak kitett babák gyakran koraszülöttként, alacsony születési súllyal, kisebb fejkörfogattal jönnek világra.

Rendszeres kokainhasználatnak kitett babák az újszülött időszakban súlyos egészségügyi problémákkal küzdhetnek, például gyakoriak a maradandó károsodások, mentális fejlődési rendel- lenességek. Előfordulhatnak enyhe viselkedési zavarok, idegesség, ingerlékenység, a gyengéd érintésre vagy hangra is rosszul reagálnak, megriadnak, sírnak, nehezen vígasztalhatók, vissza- húzódóak, elutasítóak. A viselkedési zavarok ideiglenesek és az első pár hónap alatt feloldódnak.

A kokaint használó nők csecsemőinél is gyakoribb a hirtelen csecsemőhalál, csakúgy, mint a dohányzó, illetve polydroghasználó nők esetében.
A kutatások tükrében mégis elmondható, hogy a legtöbb, születése előtt kokainhasználatnak kitett gyermek normális intelligenciával bír. Finom tanulási és viselkedésbeli problémák előfordul- hatnak, később kezdhetnek beszélni, enyhe figyelemzavar alakulhat ki. Biztonságos, otthoni környezet, úgy tűnik, segít csökkenteni ezeket a hatásokat.

2.2.2.4. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél

Egyelőre nincs meggyőző adat a megvonási szindróma bizonyítására. A kokainhasználatnak kitett babák azonban idegrendszeri mérgezéses hatás tüneteit mutatják, például átmeneti inger- lékenységet, remegést, melyet csökkent aktivitás, letargia követ.

2.2.3. Ecstasy, metamfetamin (ice) és egyéb amfetaminok (speed)

Az amfetaminszármazékokat korábban elterjedten használták étvágycsökkentőként, a narkolepszia, a gyermekkori hiperaktivitás és a depresszió tüneteinek kezelésére. Később fel- használása kiterjedt a tengeribetegség, alacsony vérnyomás, valamint nagyon sok más betegség kezelésére is. Mára csak a korszerűbb származékokat használják gyógyszerként. Ilyen gyógyszer az Adipex és a Regenon tabletta.

Ezen szerek hatása a kokainéhoz hasonló. Az amfetaminok fogyaszthatók szájon át, injekciózva, szippantással, a metamfetamin szívással. Az amfetamin tabletta szinte soha nem tiszta, a legkü- lönfélébb pszichoaktív hatású, vagy épp hatástalan, de mérgező szennyezőanyagokat tartalmaz- za, hasonlóan a legtöbb „utcai” készítményhez.

- 28 -

Az ecstasy, a metamfetamin és más amfetaminok használata az utóbbi években drámaian emelkedett. A központi idegrendszerre hatva erős stimuláló, élénkítő hatással vannak, eufóriát okoznak.
2.2.3.1. Ecstasy, metamfetamin (ice) és egyéb amfetaminok (speed) használata a terhesség alatt Az amfetamin, metamfetamin, ecstasy használatával összefüggő kórképek kezelését taglaló
hazai szakmai protokoll a várandós nőket, mint speciális kockázati csoportot említi.

Használó várandós nők esetei között preeklampsziát, spontán vetélést, korai méhlepény-leválást figyeltek meg. Előfordulhat a magzat károsodása: agyi infarktusok, alacsony születési súly és a ter- hességi korhoz képest kisebb fejméret. Az említett állapot és következményei kezelésére nincs speciális eljárás. Ugyanakkor az amfetaminokat (ide értve a metamfetamint és ecstasyt) használók egészségügyi és szociális ellátásával kapcsolatos ismeretek a várandós nők ellátásához is segít- séget jelenthetnek.

Alacsony dózisban magzatkárosító hatásuk nem ismert, ez azonban semmiképpen nem jelenti, hogy érdemes volna kísérletezni valamely szer még elfogadható adagjának beállításával. Már csak amiatt sem, mert az utcán forgalomban lévő szerek hatóanyagtartalma változatos és kiszámít- hatatlan.

Mind a mai napig kevés számú tanulmány foglalkozik az Ecstasy terhességre vonatkozó hatá- saival. Egy kisebb tanulmány a veleszületett szívrendellenességek terén, valamint - kizárólag lány- csecsemőknél - az ún. dongaláb csontfejlődési rendellenesség előfordulásában talált lehetséges növekedést.

A metamfetaminok terhesség alatti használata szintén megnöveli a koraszüléssel, illetve a méh- lepénnyel kapcsolatos komplikációkat. Előfordulhatnak  koponyán  belüli  vérzések,  infarktusok, lágyulások.

2.2.3.2. Ecstasy, metamfetamin és egyéb amfetaminok használata szoptatás ideje alatt

Ezek az anyagok az anyatejbe kerülve a csecsemőnél izgatottsághoz, alvászavarhoz vezetnek.

2.2.3.3. Ecstasy, metamfetamin és egyéb amfetaminok használatának kitett csecsemők rövid- és hosszútávú kilátásai

Rendszeres használók csecsemőinél különböző születési rendellenességeket is megfigyeltek, úgymint szívrendellenesség, nyúlajak, szájpadlás deformitás, ám a kutatások egyelőre nem támasztották alá, hogy a droghasználat következményeiről lenne szó.

A születésük előtt amfetaminhasználatnak kitett babáknál a születést követően megvonáshoz hasonló tüneteket, remegést, álmosságot, légzési problémákat figyeltek meg, a hosszútávú hatások azonban egyelőre nem ismertek, és a későbbi kilátások meghatározásához is több kutatásra van szükség.

Az alacsony születési súllyal született babáknál növekszik a tanulási és egyéb problémák koc- kázata, a kis fejkerülettel született babáknál ezen kockázatok aránya magasabb, mint a kis test- súllyal, de normális fejkerülettel született csecsemők esetében.

2.3. Hallucinogének

2.3.1. Marihuána

A marihuána az indiai kender nőivarú növényeinek csúcshajtása. A hasis a növény gyantájából készült, barnás színű, gyurmaszerű, vagy keményebb, csokoládéra emlékeztető anyag. A mari-

- 29 -

huánát és a hasist cigarettában, pipában elszívva használják. A hasis-olajat hasonlóképp a dohányra, cigarettára csepegtetve szívják el. Ritkábban süteménybe, vagy egyéb ételbe sütve megeszik.

Hatására megváltozik az érzékelés, megszűnik a tér- és időérzet, eufória és nevetési kényszer léphet fel, csökken az agresszió, hallucinációk fordulhatnak elő.

2.3.1.1. Marihuána-használat a terhesség ideje alatt

A gyermeket akaró pároknak jó tudniuk, hogy a marihuána csökkentheti a termékenységet férfiakban és nőkben egyaránt, nehézzé téve így a teherbeesést.

A marihuána használata terhesség alatt nem növeli a szülészeti komplikációkat. Néhány tanul- mány felveti, hogy a várandósság alatti marihuána használat lassíthatja a magzati növekedést, lerövidülhet a terhesség időtartama (esetleg növekedhet a koraszülés kockázata), leginkább azok- ban az esetekben, amikor a várandós nő rendszeresen használ marihuánát (6 vagy annál több alkalom/hét).

A terhes nők általi marihuánahasználatról szóló tanulmányok kevéssé meggyőzőek, mert a marihuánát használók többsége gyakran más drogokat is használ, dohányzik, alkoholt fogyaszt. A kutatásokban megnövekedett kockázatként koraszülésekről és kis születési súlyú csecsemőkről számolnak be, de ezen kockázati tényezők az alkohol és dohányzás esetén is fennállnak.

Egy várandós nő számára az a legjobb ajánlat, ha elhagyja vagy felfüggeszti a szer használatát, de ha ez nem sikerül, minimálisra csökkenti a használatot és a mennyiséget.

2.3.1.2. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél

Rendszeres használat esetén az ópiát típusú megvonási szindrómához hasonló, de gyenge tünetek figyelhetők meg. Finom remegés, kifejezett Moro-reflex, ingerlékenység, túlzott mértékű sírás.
2.3.1.3. Marihuána használat a szoptatás ideje alatt

Rendszeresen marihuánát használó és csecsemőjüket szoptató anyák 1 éves újszülöttjeinél csökkent motorikus mozgásokat figyeltek meg. A marihuána szívás - csakúgy mint a dohányzás - a füst miatt és az abban található káros anyagok miatt is káros a babára. Mivel kevés bizonyíték áll rendelkezésre a szer szoptatás körüli ártalmairól, alacsony mennyiség és alkalomszerű használat esetén valószínűleg jobb nem megfosztani a babát a szoptatás védelmet jelentő előnyeitől.

2.3.1.4. Marihuána-használatnak kitett csecsemők rövid- és hosszútávú kilátásai

Csak korlátozott számú tanulmány követte a születést megelőzően marihuána-használatnak kitett gyermekek fejlődését egész gyermekkorukon át.

Bár viselkedési problémákat illetően nem találtak megnövekedett kockázatot, és intelligencia- csökkenésről sem számoltak be, néhány tanulmány felveti, hogy ezeknél a gyermekeknél a figyelemképesség terén mutatkozhatnak eltérések, növekszik a maradandó tanulási és koncentrá- ciós zavarok valószínűsége. Ezt azzal magyarázzák, hogy a kender pszichoaktív hatóanyagához hasonló, de a szervezetünkben termelődő hatóanyagok, az endogén kannabinoidok az embri- onális fejlődésben nagy szerepet játszanak, mivel az idegsejtek közötti kapcsolatok kialakulását szabályozzák a fejlődő agyban.

2.3.2. PCP (angyalpor), LSD, Ketamin és egyéb hallucinogének

A hallucinogén szereket többnyire szájon át használják és a gyomorban szívódnak fel. A központi idegrendszerre hatva módosítják a tudatállapotot. Használójuk különböző látási, hallási,

- 30 -

érzésbeli hallucinációkat él át, a valóságot torzultan érzékeli. Elsősorban ezek az élmények vezetnek a hallucinogén szerek fogyasztásához, s ezekben rejlik veszélyük is. A hatás alatt izgal- mas, fantasztikus élmények is megjelenhetnek, de gyakran előfordul, hogy szorongásteli, félel- metes érzéseket él meg a használó. A hallucinogének hatása nagyon nagy mértékben függ a használó pillanatnyi lelki állapotától és a környezettől (kikkel, milyen helyen történik a használat). A szer bevételekor nem lehet előre kiszámítani, milyen hatást fog tapasztalni a használó.

2.3.2.1. PCP (angyalpor), LSD, Ketamin, és egyéb hallucinogének használata a terhesség idején

Nagyon kevés tanulmány áll rendelkezésre ezen anyagok várandósság alatti használatával kapcsolatban. Terhesség alatt LSD-t használó nők esetében születési rendellenességek előfor- dulásáról számolnak be egyes kutatások, de nem egyértelműen bizonyított, hogy a rendel- lenességek az LSD használata miatt alakultak ki. Mindenesetre az LSD állatkísérletekben kro- moszómaelváltozást okozott, míg emberben végtag és szemészeti rendellenességeket idézhet elő. PCP, illetve Ketamin használatnak kitett babáknál tanulási és viselkedésbeli zavarok léphet- nek fel. A hallucinogének terhesség alatti használatával megnövekszik a vetélések kockázata.
2.3.2.2. PCP (angyalpor), Ketamin, LSD és egyéb hallucinogének használata szoptatás idején Ezen drogok hatóanyagai bekerülnek az anyatejbe, súlyos egészségügyi problémákat idézhetnek
elő az újszülöttnél.  A hallucinogének szoptatás alatti használata még kis dózisban is ártalmas.

2.3.2.3. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél

Az LSD és PCP használó anyák újszülöttjeinél is megfigyeltek megvonási tüneteket. Magas vérnyomás, letargia váltakozása remegéssel, táplálkozási problémák (rossz étvágy, rendellenes táplálkozási ritmus). Mivel gyakori a polytoxikománia, a tüneteket nehéz egy adott droghoz kötni.

2.3.3. Inhalánsok (festékek, ragasztószerek, higítók, lakkok, csavarlazító, propán-bután gáz - ön- gyújtó töltéshez használt- sprayek)

Ezeket az anyagokat többnyire inhalálják, azaz a gőzüket belélegzik. A sprayeket szájba fújva is használják. Néhány perctől egy óráig tart a hatás, amit ismételt inhalálással tartósabbá lehet tenni. Különböző mértékű tudatzavar állhat be, eufóriás hatással, változó észleléssel, halluciná- ciókkal. Ezt az állapotot aluszékonyság, bódultság követi. Amnézia is előfordulhat. Krónikus használatban a hallucinogén hatás elmúlik és az euforizáló hatás válik meghatározóvá, később ez is elmúlhat. Inhalánshasználat következtében szívműködési zavarok, májműködési zavarok, veseelégtelenség, és vérképzőszervek zavara jön létre, valamint súlyos agykárosodás gondol- kodászavarral, mozgáskoordinációs zavarokkal, elbutulással.

2.3.3.1. Inhalánshasználat a terhesség ideje alatt

Az inhalánsok összetevői - bármely más szerhez hasonlóan - áthatolnak a placentán és a magzat vérkeringésébe jutnak.

Az inhalánsok terhesség alatti használata vetéléshez, elégtelen magzati növekedéshez, koraszüléshez, légzési nehézségekhez, születési rendellenességek kialakulásához vezethet, megnövekszik a fertőzések kockázata. A magzat oxigénhiányos állapotokat élhet át, melyek az agyfejlődésre lehetnek hatással.

Az inhalánsoknak nagyon sok mérgező összetevője van, melyeknek meghatározó szerepe lehet az inhalánshasználó nők magzataiban kialakuló születési rendellenességek előfordulásában. Úgy tűnik, az inhalánshasználat az alkoholhoz hasonló deformitásokat (lásd a magzati alkohol- szindrómánál!) okoz a babákban, ezért néhány tanulmány a magzati inhalánsszindróma elne- vezést javasolja használni.

- 31 -

2.3.3.2. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél

A magzati korban - különösen a terhesség harmadik trimeszterében és közvetlenül születés előtt inhalánshasználatnak kitett csecsemőknél az anyai alkoholfogyasztás következtében létrejött magzati alkoholmegvonáshoz hasonló tünetek alakulhatnak ki.

2.3.3.3. Inhalánshasználat a szoptatás idején

A szoptatás ideje alatti inhalánshasználat kevéssé feltárt jelenség. Valószínű ugyan, hogy az inhalánsok legtöbb összetevője nem jut el az anyatejbe, a szoptatás ideje alatti inhalánshasználat nem biztonságos és nem ajánlott.

2.3.3.4. Inhalánshasználatnak kitett csecsemők rövid-és hosszútávú kilátásai

A magzati életben elszenvedett inhaláns hatás következtében megnövekedik a maradandó fejlődési rendellenességek kockázata (lásd a magzati alkoholszindrómánál!).

A fejlődés, a tanulási- és a beszédkészség zavarai léphetnek fel a magzati oxigénhiányos és mérgezéses állapotok miatt.


Felhasznált és ajánlott irodalom
Dr. Rácz József: Addiktológia - Tünettan és intervenciók (Semmelweis Egyetem, Budapest,  2004)
Dr. Mihai Klára: Magzati alkoholszinróma (Országos Addiktológiai Intézet Kiskönyvtár sorozat 3., Háziorvosok addiktológiai alapképzése, szerk.: Dr. Sineger Eleonóra, Budapest, 2003.)
Dr. Borsos Antal: Kábítószerfüggés terhességben (Perinatológus párbeszéd - Golden Book Kiadó, Debrecen 2001)
Dr. Alexy Miklós: A drogok újszülöttkori megvonási tünetei (Perinatológus párbeszéd - Golden Book Kiadó, Debrecen 2001)
Dr. Rigó Péter: Terhes drogok - Drogos terhesek (Drogokról… Tudni lehet - érdemes - kell Drog Stop Budapest Egyesület. Budapest. 2000)
Dr. Kovács Zoltán: Magzati drogmegvonási tünetegyüttes (Országos Addiktológiai Intézet Kiskönyvtár sorozat 3., Háziorvosok addiktológiai alapképzése, szerk.: Dr. Sineger Eleonóra, Budapest, 2003.)
http://www.necc.hu/dac
http://www.health.gov.nl.ca/health/
http://www.druginfo.adf.org.au
http://www.thewomens.org.au
http://www.emedicine.com/
http://www.americanpregnancy.org
http://www.acde.org/
http://www.marchofdimes.com
http://www.breastfeedingbasics.com
http://www.nutritionalphabet.com

- 32 -

***


III. fejezet

Oberth József

Józan Babák - droghasználó édesanyák önsegítő csoportja


Tartalom:

1. Józan Babák önsegítő csoport
1.1. Józan Babák Egyesület

2. Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány
2.1. Jogsegély
2.2. Szociális szolgáltatás
2.2.1. Az alacsonyküszöbű szolgáltatás általános jellemzői
2.2.2. További ártalomcsökkentő és alacsonyküszöbű szolgáltatások

3. Tapasztalatok kábítószer-használó várandós nők eseteiről
3.1. Tizenöt beszélgetés kábítószer-használó édesanyákkal

4. A Józan Babák csoport megkereséseiről
4.1. „Várandós-paradoxon”

5. Drogér(i)a - kábítószer-használó édesanyák élményei
5.1. Mérgednek gyümölcse
5.2. Józan Babák
5.3. A meghallgatható rádióműsorok listája

Felhasznált és ajánlott irodalom
Linkajánló (jogi segítségnyújtás, alacsonyküszöbű szolgáltatás, önsegítés)

- 33 -

1. Józan Babák önsegítő csoport

A 2006-ban alakult Józan Babák önsegítő csoport informális közösségeként kezdte meg tevékenységét. Alapítói korábban kismamaként fogyasztottak valamilyen pszichoaktív szert, legális (alkohol, nikotin stb.) vagy illegális úton (kábítószer).

A csoport saját feladataként jelölte „meghallgatni és megosztani egymás személyes élményeit, gondolatait a várandós időszakról, a szülésről, a csecsemőhöz, gyermekhez fűződő viszonyról, és ugyanígy a szerhasználatról”. Szakmai tanácsot nem adnak, a közösség laikusokból áll. Programjaik ingyenesek. A részvételnek nem feltétele formális tagság, név, illetve bármely adat közlése, és mindig az önkéntességen alapszik.

A csoport elérhető:
személyesen a Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány ügyfélszolgálatán  (Budapest,
VIII. kerület, Magdolna utca 43., utcáról nyíló bejárat), ahol hétfőn, kedden, szerdán 14 és 18 óra között a csoport egy ügyeletes tagjával lehet kapcsolatot felvenni;
telefonon a 06-70 / 389-28-18-as számon, munkanapokon 14 és 18 óra között;
levélben az oaoa@jozanbabak.hu elektronikus levélcímen, vagy az 1384 Budapest, Pf. 750. postai címen.

Az interneten két helyen látogatható a csoport:
az iwiw-en és a
www.jozanbabak.hu oldalon.

A csoport működése eltér az addiktív problémákhoz kapcsolódó ismertebb anonim, önsegítő csoportok (például: Anonim Alkoholisták, Narcotics Anonymous, Névtelen Szerencsejátékosok) működésétől. Találkozóik többnyire nem „beszélgetős” gyűlések, hanem valamely közösségi program keretében zajlanak, amilyen például játszóház, családi rendezvények látogatása.

A Józan Babák csoport jellegzetessége a „playback” színházi technika alkalmazása. Ebben bárki, mindenfajta előképzettség nélkül részt vehet. Lényege, hogy egy mesélő történetét, álmát, hangulatát színpadon álló emberek rögtönzéses gesztusokkal újrajátsszák. Mindenki számára adott lehetőség, hogy mesélőként és játszóként is szerepeljen. Playback-színházzal szórakoztató színházként is lehet találkozni, de ugyanígy kortárs- vagy önsegítő közösségekben, és terápiás alkalmazása is ismert. (A Józan Babák csoport playback próbáit, tréningjeit, előadásait a Közép- Európai Playback Színházi Iskolával és az Álomszínház társulatával közösen rendezi. A társulatról a www.alomszínhaz.hu oldalon lehet olvasni.)

A Józan Babák csoport közvetlen kapcsolatot tart fenn egészségügyi, szociális és jogi szolgál- tatókkal, amelyekkel együttműködve - kérés esetén - hozzájárul szakmai segítség eléréséhez, fel- ajánlva a segítséget kérőnek a folyamatos kapcsolattartás lehetőségét.

1.1. Józan Babák Egyesület

A csoport iránt segítő szakmák képviselői is jelezték érdeklődésüket. Például az iwiw-en 1200 ember vett fel kapcsolatot, szakemberek közül mintegy 800 fő, legtöbben védőnők és szociális területen dolgozók, továbbá orvosok és jogászok, más csatornákon további 300 fő. A szakmai programok, például műhelymunka szervezésére, a Józan Babák csoport néhány tagja egyesületet hozott létre. Ez részben az érdeklődők kapcsolattartását szolgálja, részben a meglévő szakmai információk könnyebb megismerését, elterjedését, újak felkutatását. (Az Egyesület a csoport fent írt elérhetőségein kereshető meg.)

2. Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány

A Józan Babák csoport a Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány (MEJOK) ügyfélszol- gálatán is megtalálható.

- 34 -

2.1. Jogsegély

A MEJOK 1994-ben alakult emberi jogi szervezet, amióta a Józsefvárosban (Budapest, VIII. kerület) lakossági jogsegélyezéssel foglalkozik, minden esetben ingyenesen látva el ügyfeleit. Ők elsősorban emberi jogi jogsértések áldozatai, illetve egészségi, szociális vagy más, méltányolható szempontból rászoruló emberek.
Az alapítvány a Jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (Jst.) alapján, az 1515. számú jogi segítő szervezet. (A jogi segítségnyújtás nem hivatalos neve a „Nép ügyvédje”.) A jogi segítségnyújtás keretében előbb 2004. április 1-jétől nem peres eljárásban végzett tanácsadásra és okiratszerkesztésre nyílt lehetőség, majd 2008. január 1-je óta peres képviselet ellátására is. (2008-tól egyúttal a védők kirendelési gyakorlata is megváltozott, mivel ettől kezdve - rászoruló számára - nem a bíróság rendeli ki, hanem az ügyfél a jogi segítségnyújtás keretében önmaga választja ki és kéri fel védőjét.) Jogi segítségnyújtást rászorultság okán lehet igénybe venni, amiről a területileg illetékes Igazságügyi Hivatal - közigazgatási határozatban - dönt. Ingyenes jogi segít- ségre jövedelemvizsgálat alapján az az ember jogosult, akinek háztartásában az egy főre eső jövedelem (2008-ban) legfeljebb 28 500 Ft, egyedülálló személy esetén (2008-ban) 42 750 Ft. (Magasabb jövedelem mellett a jogi segítő díjának megelőlegezésére kerülhet sor.) Jövedelemvizsgálat nélkül ingyenes ellátásra jogosult - mások mellett - az a személy, aki rend- szeres szociális segélyben részesül, vagy rendszeres szociális segélyben részesülő közeli hozzá- tartozójával él közös háztartásban, közgyógyellátásban részesül, családjában olyan gyermeket gondoz, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan.
Hangsúlyos, hogy azok az emberek, akik gyermeket várnak, vagy újszülöttet, csecsemőt gon- doznak, ha szociális válsághelyzettel kell megküzdeniük, a maguk és gyermekük jogának védelmében igénybe vehetik a jogi segítségnyújtó hálózatot, amely az ország egész területén elérhető. (A jogi segítségnyújtás további szabályairól, az Igazságügyi Hivatal kirendeltségeiről, ügyfélfogadási rendjéről, a jogi segítő névjegyzékben szereplő ügyvédekről, ügyvédi irodákról, civil szervezetekről az Igazságügyi Hivatal www.kih.gov.hu oldalán lehet tájékozódni. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és az Igazságügyi Hivatal ingyenesen hívható zöld száma: 06-80-244- 444.)

2.2. Szociális szolgáltatás

Az alapítványt megkeresők között jelentős arányban fordulnak elő súlyos szociális válság- helyzetben lévő, illetve egészségkárosodott emberek. Emiatt a szervezet 2002 óta szociális célú programokat is fenntart, míg 2007-től - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) 65/A. §-a szerinti - közösségi ellátás, ezen belül szenvedélybetegek alacsony- küszöbű ellátása tevékenységet végez.

2.2.1. Az alacsonyküszöbű szolgáltatás általános jellemzői

A hazai szakmai irányelv a következőt írja1: „Az alacsonyküszöbű kifejezés arra utal, hogy a szolgáltatást nyújtók nem támasztanak magas követelményeket az igénybe vevőkkel szemben, a szolgáltatás igénybevételének szinte nincs semmilyen feltétele. Speciális módon - más szolgál- tatásoktól eltérően - ezek a szerhasználat-, szerfüggés-, viselkedéses problémák ártalmait csök- kentő és pszichoszociális támogatást, életviteli tanácsadást nyújtó programok, szolgáltatások térítés nélkül, könnyen elérhetőek, akár a szolgáltatás kihelyezésével, mobilizálásával is. Az ellátás során nincsenek szigorú elvárások, terápiás szerződések, nem követelmény az absztinencia, nem feltétel a betegbiztosítás (TAJ-kártya), a szolgáltatást igénybe vevő akár nevének (adatainak) közlése nélkül is kaphat segítséget.” Az alacsonyküszöbű szolgáltatás a kábítószer-használók előtt éppúgy nyitott, mint a legális szerek használói, vagy az ő hozzátartozóik (családtagok, barátok), kortársaik előtt. A hatályos jogi szabályozás rögzíti, hogy mindannyiuk számára névtelenséget kell biztosítani.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet az alacsonyküszöbű szolgáltatások részletes tar- talmi leírását adja (8. Cím).

- 35 -

A 39/L. § (1) és (2) bekezdés szerint „A szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása a meg- kereső munkára, valamint az anonim és önkéntes igénybevételre épülő szolgáltatás, amelynek célja a szenvedélybetegség által okozott ártalmak csökkentése, az életet veszélyeztető helyzetek elhárítása, valamint az életmódváltozás elindítása, segítése. A szenvedélybetegek körében végzett megkereső munka célja az ellátatlan, de az intézményes gondozással szemben bizalmatlan vagy onnan kiszoruló, az utcán, közösségi színtereken tartózkodó egyének, csoportok felkutatása és az alacsonyküszöbű ellátáshoz való hozzájutásuk biztosítása.”

A (3) és (4) bekezdés alapján a szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása olyan ellátás, amely az alábbi három tevékenység közül legalább kettőt magába foglal:
1. „Az egészségügyi ártalmak csökkentését, így különösen a tűcsereprogramok körében a szer- használat, illetve -függés járulékos ártalmainak, káros következményeinek csökkentését steril és kiegészítő eszközök, készítmények biztosításával, illetve használt eszközök begyűjtésével, továbbá az egészségügyi szűréshez, orvosi ellátáshoz való hozzáférés szervezését”. (Ártalomcsökken- tőnek azokat a szolgáltatásokat nevezzük, amelyek a pszichoaktív szer használatából származó egyéni, közösségi és társadalmi károkat hivatottak mérsékelni. Itt például az intravénás kábítószer- használók részére lehet steril tűt és fecskendőt kiadni, illetve a már felhasználtakat visszagyűjteni, és más kiegészítőket is biztosítani, például érszorítót, vénaápoló krémet, kupakot, filtert, vita- minkészítményeket. Ezzel mind a használók körében, mind az ő szűkebb környezetükben, és a társadalom egészében csökkenthetjük fertőző betegségek terjedését, hasonlóan a járulékos egészségi ártalmakat. Szintén lehet ártalomcsökkentő céllal például óvszert biztosítani, akár egy tűcsereprogramban, akár utcán, szórakozóhelyen vagy másutt végzett segítő munka során.);
2. „Krízis-intervenciót, az egészségügyi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban való részvétel ösztönzését”, illetve problémaelemzést, problémamegoldást: „a személyes célok meghatározásának segítése, a változtatásra motiváló tényezők feltárása, a szerhasználat, illetve - függés járulékos ártalmainak, káros következményeinek csökkentése, azonnali tanácsadás és segítségnyújtás a szolgáltatást csak eseti jelleggel igénybe vevők részére”;
3. „A szenvedélybetegség okozta életvitellel összefüggésben különösen a rövid pihenési lehetőség, a mosási, szárítási, mosakodási lehetőség, illetve a folyadékhoz, élelemhez jutás biz- tosítását”.

Az alacsonyküszöbű ellátás jellegzetessége, hogy nemcsak a szolgáltató saját telephelyén, hanem külső helyszínen is lehet nyújtani. A szolgáltatás megjelenhet közterületen (utcán, téren, lépcsőházban, foglalt lakásban), bevásárlóközpontban, nyilvános szórakozóhelyen, klubban, kon- certen, zárttéri vagy szabadtéri partin, eltérő profilú - egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi - intézményben, lényegében bárhol, ahol igény merül fel.

Alacsonyküszöbű szolgáltatásban telefonon és - hagyományos vagy elektronikus - levelezés útján is lehet kapcsolatot létesíteni. Régebbről ismertek a telefonos információs- vagy segélyvon- alak. Újabban a szociális szolgáltatások közül több létesített az interneten olvasható információs oldalt (például szolgáltatások típusáról, elérhetőségéről), esetenként specifikus ismeretterjesztő tartalmat, hírlevelet is kínálva.

Az alacsonyküszöbű ellátásban - felsőfokú egészségügyi vagy szociális szakirányú végzettséggel rendelkező - szakemberek mellett velük együttműködő önkéntesek is dolgoz- (hat)nak. Így például korábban pszichoaktív szert használó emberek szerepet vállalhatnak egy-egy szolgáltatás kialakításában, működtetésében, akik közvetlen ismerettel rendelkeznek valamely szubkultúráról, földrajzi területről, vagy egy szerhasználó közösség igényeiről. Lényeges, hogy azon szerhasználó emberek számára, akik bizalmatlanok a „hivatalos” segítő szakmai kapcsolatok iránt, legalább az első kapcsolatfelvételt könnyebbé teheti egy nem szakember segítő elérése, aki a szakmai segítség igénybe vételéhez elengedhetetlen bizalom megteremtését is tudja támogatni.

2.2.2. További ártalomcsökkentő és alacsonyküszöbű szolgáltatások

A hazai szociális jogi szabályozásban és szakmai irányelvben írt tevékenységeken túl is ismert néhány ártalomcsökkentő és/vagy alacsonyküszöbű szolgáltatás. Hazánkban is megtalálható -

- 36 -

egészségügyi szolgáltatásként - az ópiátszármazékokat helyettesítő gyógyszer, a metadon terápiás alkalmazása. Nyugat-Európa több országában bevezették a heroin orvosi receptre adását, vagy használói szobákat nyitottak, ahol a használó ember steril, az esetlegesen szükséges beavatkozásra felkészült környezetben adhat be magának kábítószert.


3. Tapasztalatok kábítószer-használó várandós nők eseteiről

A Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány ügyfélszolgálatán ügyvéddel és jogásszal dol- gozó jogsegély-szolgálat, valamint szociális munkás és addiktológiai konzultáns által vezetett ala- csonyküszöbű szolgáltatás, és ehhez kapcsolódó orvosi (pszichiátriai, gyermekpszichiátriai, addik- tológiai) konzultáció érhető el. Mindegyik terület munkájában önkéntesek is részt vesznek, akik elsősorban a segítségre váró emberek elérésével, tájékoztatásával, az elsődleges kapcsolatok felvételével foglalkoznak. 2006 őszétől a Józan Babák önsegítő csoport ügyeletes tagját is itt lehet megkeresni.

2007 végéig az ügyfélszolgálaton, vagy külső helyszínen végzett munka során tizenöt, már gyermeket szült nő vállalkozott arra, hogy egy-egy „háttérbeszélgetés” keretében mesél a gyer- mekvárás időszakáról, a születésről, valamint szól saját korábbi és aktuális pszichoaktív szer használatáról, szociális helyzetéről, egészségi állapotáról.

3.1. Tizenöt beszélgetés kábítószer-használó édesanyákkal

A nyilatkozó nők önállóan döntöttek gyermekük megszülése mellett, ebben nem befolyásolta őket külső körülmény, például az apa, vagy más családtag elvárása. Közös jellemzőjük, hogy a beszélgetés időpontjáig kábítószer-használatuk miatt egyetlen esetben se vettek igénybe egészségügyi vagy szociális szolgáltatást, függőségük - a dohányzást kivéve - nem alakult ki. Fogyasztásuk semmiképpen nem sorolható a „problémás” használat körébe. Valamennyien fogyasztottak kenderszármazékot, kétharmaduk - legalább esetileg - ecstasyt vagy speedet, egy- harmaduk kipróbálta az LSD-t, alkoholt valamennyien ittak, és rendszeresen dohányoztak.
A beszélgetések során felidézték terhesgondozásukat, ezen belül a kábítószer-használatról szóló kommunikációjukat is, vagy épp annak hiányát, és az esetleges hallgatás okait. Szembetűnő, hogy bár a tizenöt nyilatkozó nő mindegyike pontos képet tudott adni saját kábító- szer-használatáról, és várandósként a használat lehetséges következményeiről személyes ismeretségi körükben többekkel beszéltek, a terhesgondozásban részt vevő hivatásos segítő sza- kmák képviselőit viszonylag kevesen keresték meg kérdéseikkel. A tizenöt nő közül ketten fordul- tak szülész-nőgyógyász szakorvoshoz, ők egyben védőnőhöz is, további hárman csak védőnőhöz, míg háziorvost nem kérdeztek meg. A megkeresések alacsony arányának nem látták egyértelmű okát. Bár mindegyiküknek lett volna konkrét kérdése, főleg a szerhasználat és a magzati fejlődés viszonyáról, azt többnyire magukban tartották. Arról, hogy miért nem kérdeztek, jobbára a „nem tudom” volt az elsődleges válasz.

A beszélgetések további részében, a hallgatás lehetséges összetevői után gondolva, az édes- anyák többsége utalt néhány hátráltató, számára kellemetlen körülményre.

a) A jogi ismeretek hiánya, bizonytalansága

A nyilatkozók számára nem egyértelmű, hogy az egészségügyi dolgozókat titoktartásra, vagy éppen feljelentésre kötelezi-e a jog, ha a várandós elmondja, esetleg másként kiderül róla, hogy a terhesség alatt kábítószert fogyaszt(ott). Másrészt arról, hogy a várandós pszichoaktív szer használatát (külön a magzat védelmében) szankcionálja-e a jog, szintén nem rendelkeznek világos ismerettel. Az e kérdésekkel kapcsolatban rendelkezésre álló információk gyakorlatilag mindig hal- lomások, nem pontos jogi ismeretek, így az ezekből levont következtetések is bizonytalanok. (A hatályos jogi szabályozás szerint az egészségügyi dolgozókat titoktartás köti, és ezt a magzati élet védelmére hivatkozva sem lehet megsérteni.)

- 37 -

b) A társadalmi elutasítottság általánosítása és megjelenései

A társadalom nagymértékben elutasítja („megveti”, „megbélyegzi”, „lenézi” stb.) a kábítószer- használó embereket. Ez a reakció alighanem csak élesebben jelentkezik egy várandós ember esetében. A párbeszéd kezdeményezésében visszatartó erő a kellemetlen reakcióktól, a megbé- lyegzéstől való félelem.
Tartani lehet attól, hogy ha a lakókörnyezetben, kórházban, járóbeteg-rendelésen, szociális szolgáltatónál, intézménynél, hatóság előtt stb. ismertté válik pszichoaktív szer fogyasztásának ténye, az hátrányos megkülönböztetéshez vezethet, ami egyes helyzetek kezelését, vagy az életvezetés egészét nehezítheti.
Ha egyes orvosok, szociális munkások, védőnők stb. nyitottak és elfogadók a szerhasználattal összefüggő problémák iránt, nem lehet tudni, kik ők, illetve kik volnának elutasítók, így nem lehet eldönteni, kihez érdemes fordulni egy felmerülő kérdéssel.

c) Az elérhető ismeretek hiánya

A kábítószer-használatról szóló ismertetőkben alig találni információt az egyes szerek magzati fejlődésre, várandós nőre, szoptatásra, születésre, gyermeki fejlődésére gyakorolt lehetséges hatásairól. Talán amiatt is, mert ezek nem, vagy nem megfelelő mértékben ismert hatások.
Nincsenek elérhető ismeretek szerhasználó embereket a gyermekvárás alatt és a születés után segítő jogi, szociális, egészségügyi stb. szolgáltatásokról, azok tevékenységéről, elérhetőségéről.

d) A negatív prognózis és a felelőssé tétel kerülése

Kellemetlen volna olyan prognózist hallani, hogy valamely szer fogyasztása miatt a születendő gyermek jelentős veszélynek van kitéve, és ezért - kimondva vagy kimondatlanul - az anyai felelősséget előtérbe állítani. Ha volna ilyen jelentős veszély, a gyermekvárás alatt „jobb nem tudni róla”, mert az túlzott feszültséget, szorongást, bűntudatot váltana ki.

Fentiek alapján kijelölhető néhány olyan teendő, amelyek elvégzésével segíteni lehet a kábítószer-használó várandósokkal való párbeszéd létrejöttét és fenntartását.

a) Fontos feladat a kábítószer-használattal kapcsolatos, továbbá a magzat védelmére, illetve a megszületett gyermekre vonatkozó jogi szabályok minél szélesebb körben történő, folyamatos ismertetése. Hasonlóan a jogi segítségnyújtás („Nép ügyvédje”) igénybe vételéről szóló tájékoztatás.

b) Az egészségügyi ellátás iránti kezdeti bizalom megteremtése, mindenekelőtt azzal, hogy a szerhasználó várandós nő olyan információkhoz és segítő közreműködéshez jut, amelyek alapján eléri az őt elfogadó személyt, szolgáltatást, intézményt.

A kellő segítség elérése több terület együttműködését igényli, amit itt egy-egy szakorvos nyilatkozata illusztrál. Dr. Harmath Ágnes csecsemő- és gyermekgyógyász - sebész (Semmelweis Egyetem ÁOK I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika) a Magyar Narancsnak nyilatkozva így vélekedett3: „A legjobb az volna, ha olyan addiktológiai centrumok működnének, amelyek mellett az ügyfelek genetikai tanácsadást is felkereshetnének, és egyúttal tájékoztatnák őket a drogok magzatra, terhességre, szülésre gyakorolt hatásáról, valamint a működő egészségügyi szolgál- tatásokról. Az addiktológiával a drog fogyasztása miatt állnak kapcsolatban, tehát érintettségüket eleve nem titkolják, így elsődleges tanácsokat is könnyebb adni nekik. Ha pedig szükséges, erre épülhet a speciális kórházi ellátás.” Egy másik orvos, Dr. Szemelyácz János pszichiáter-addiktológus egy - napjainkban forgatott - dokumentumvideó számára nyilatkozott. Ő a pécsi INDIT Közala- pítványt vezeti, amely a városi drogambulancia mellett több helyi szociális szolgáltatást (nappali ellátás, tű- és fecskendőcsere, közterületi megkereső munka stb.) üzemeltet. (Szemelyácz:) „Ha egy várandós szerhasználó bejön hozzánk, lehetőleg mi keressük meg a szülész-nőgyógyász kol- légát, mivel akkor a probléma könnyebben, kellő diszkrécióval kezelhető. Azt gondolom, talán ez így szerencsés, ha az addiktológiai segítő felől megy tovább a várandós nő. Első lépésként tehát minden segítő szolgálatnál kapcsolatot kellene teremteni egy konkrét szülész-nőgyógyásszal.

- 38 -

Így ha megjelenik a segítőnél egy várandós nő, akkor ő tudja felhívni azt az embert, akinek ehhez a feladathoz kellő empátiája van.” Az egymásra rímelő nyilatkozatokból kitűnik, hogy a tanácsot vagy más segítséget kérők számára leginkább akkor lehet adekvát választ és ellátást nyújtani, ha többrétű, szakmák közötti, közvetlen kapcsolattartással járó együttműködés alakul ki, amelyben több orvosi szakterület és a szociális szervezetek is érdekeltek.

c) Visszautalva arra, hogy a fenti észrevételeket olyan édesanyák fogalmazták meg, akik pusztán szerhasználatuk miatt sem szociális, sem egészségügyi ellátást nem vettek igénybe, a nekik szóló információkat olyan módon is terjeszteni kell, hogy azok az említett ellátásokon kívül lévőknek is hozzáférhető legyen. Erre alkalmas eszköz szórólap, ismeretterjesztő füzet, könyv stb. publikálása, közösségi terekben és az interneten való terjesztése.

d) A háttérbeszélgetések alkalmával felmerült kritikus kérdés, hogy a szerhasználó várandós nők tartanak a kedvezőtlen orvosi prognózis lehetőségétől, és a felelősség - külső szereplő általi - megállapításától. Az ebből adódó félelmet valamelyest csökkentheti, ha az egyes szerek használ- atából fakadó egészségi kockázatokról, szövődmények előfordulásáról minél pontosabb, tapasz- talaton nyugvó kép jelenik meg a használó előtt, kerülve a negatív kimenetel túlzó hangsúlyozását. Itt is a mindennapok tájékoztató munkájáról van szó, ami előzetesen segíthet „felkészülni” az egyes fiatal nőnek éppúgy, mint az őt körülvevő embereknek. Természetesen minden esetben érdemes felhívni a figyelmet, hogy a már bekövetkezett szerhasználat következményeit nagyban befolyásolja a várandós nő azt követő együttműködési készsége, és ő nem csak passzív, „elítélt” szereplő lehet, aki felelős egy esetleges kóros következmény megjelenéséért, hanem aki aktívan részt tud venni az önmaga és gyermeke számára elérhető legjobb folytatás feltételeinek megteremtésében.


4. A Józan Babák csoport megkereséseiről

Telefonon, elektronikus levélben, az iwiw-en, és a Józan Babák Klub internetes oldalon keresztül egyaránt elérhető az önsegítő csoport. Ezeken a csatornákon nem történik szakmai tanácsadás. A jelentkezők gyakran általános megfogalmazásban kérdeznek, beszélnek, vagy érdeklődnek a csoport iránt. Harminc esetben azonban saját problémája miatt telefonált vagy írt a kérdező. (Ők, személyes problémáik elmondása mellett, rendszerint orvosszakmai választ igénylő kérdéseket is megfogalmaztak. Utóbbiakkal kapcsolatban a csoport nem ad választ, hanem azt hangsúlyozza, hogy mindenki esete egyedi, és bárki személyesen, a terhesgondozás során kaphat megfelelő orvosszakmai tanácsot, ellátást.)

A harminc, saját problémával jelentkező nő többsége
néhány napja, egy-két hete értesült arról, hogy gyermeket vár,
a fogantatáskor, vagy azt követően használt pszichoaktív szert,
az interneten, újságban, könyvtárban keresett információt az egyes szerek lehetséges magzat- károsító hatásairól (eközben találta meg a Józan Babák csoport telefonszámát, e-mail-címét is),
tudomása szerint nincsenek olyan egészségügyi vagy szociális okok, amelyek kizárnák egy egészséges gyermek születését és otthon, családban való életét,
kizárólag pszichoaktív szer használata merült fel, mint konkrét, a születendő gyermek egészségét veszélyeztető lehetőség.

A megkereséseknél, ha már bekövetkezett a fogantatás, és ennek ténye ismertté vált, rend- szerint jól érzékelhető egy-egy telefonáló felfokozott lelki állapota, emiatt fontos higgadt, meg- nyugtató és elfogadó beszélgetést folytatni vele. Tudatosítható, hogy a kábítószer-, alkohol- és más szerhasználat a várandósok körében is ismert jelenség, tehát az ő esete nem egyedi, mások is kerülnek hasonló helyzetbe, szerfogyasztása miatt nem kell különleges szégyent, megalá- zottságot éreznie. Fontos szempont, hogy a kérdező ismer-e olyan szakorvost, akivel a szer- használattal kapcsolatos kérdéseket meg tudja, vagy meg akarja beszélni. Visszatérő gond, hogy más helyzetben jól működő kezelőorvosi kapcsolat esetén is, a szerhasználatról a jelentkező nem tartja lehetségesnek a párbeszédet. Ilyenkor előfordul, hogy inkább másik szakorvost keresne, aki

- 39 -

például családjában, személyes környezetében, lakóhelyén nem ismerős. Mindenképpen arra kell ösztönözni, hogy ha lehetséges, a jelentkező állandó orvost válasszon, aki a gyermekvárás egész folyamatát figyelemmel kísérheti, és vele a terhesgondozás során pontosan működjön együtt, a lehető legtöbb igénybe vehető vizsgálaton megjelenve.

4.1. „Várandós-paradoxon”

A párbeszédek során jól tapintható, hogy a nem „problémás”, nem „függő”, nem „beteg” pszi- choaktív szer használó ember számára gondot okoz az, hogy egyfajta szerhasználói identitást kel- lene felvállalnia. Az ugyanis, hogy a fogantatáskor, vagy közvetlenül azután kábítószert vagy más szert használt, visszafordíthatatlan, tényként rögzítendő esemény. Nincs olyan alternatívája, ami a szerhasználatot más vonatkozásban jellemez: választhatom azt is, hogy használok, de azt is, hogy nem. Ez a döntési szabadság itt már nem áll fenn. Azt kell elfogadnia, sőt másokkal közölnie, hogy ő olyan várandós nő, aki - bekövetkezett eseményként - használt valamilyen szert. Ebből adódik a megkeresések során a párbeszédek jellegzetesen kettős irányultsága. Egyrészt a kérdező együttműködne, hogy a magzat károsodását elkerülje, viszont egyidejűleg elutasítja a saját maga szerhasználó azonosságát rögzítő helyzeteket. Ennek az azonosságnak a hirtelen tudatosítása, vállalása jelentős feszültséggel járna, szégyent és bűntudatot gerjesztve, holott a várandós időszak- ban épp egy nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése volna a cél. Tapasztalat szerint ennek a paradox helyzetnek a feloldása szolgálja leginkább a terhesgondozás szereplőinek majdani infor- málását, a tanács vagy segítség kérését is.


5. Drogér(i)a - kábítószer-használó édesanyák élményei

Mivel kevés helyen lehet kábítószer-használó várandósok és édesanyák élménybeszámolóival találkozni, értékes kivételként ajánlok megismerni néhány rádiófelvételt. Barna Erika újságíró - addiktológiai konzultáns (Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia) 2003 és 2006 között a Petőfi Rádió munkatársaként többször foglalkozott várandós szerhasználó nők történeteivel. A szerző és a Magyar Rádió szíves hozzájárulásával ezeket a műsorokat teljes terjedelmükben meg lehet hallgatni a www.jozanbabak.hu oldal nyilvánosság/rádión rovatában.

5.1. Mérgednek gyümölcse

2003-ban a Petőfi Rádió sugározta a Mérgednek gyümölcse című egyórás dokumentumripor- tot. Ebben két hajléktalan, politoxikomán nő volt a főszereplő. A 22 éves Adrienn a felvételek kezdetén nem egész két hete szült, kisfia heroinfüggőként jött világra, a 25 éves Niki terhessége kilencedik hónapjában volt; a heteken át rögzített riport végére ő is megszülte gyermekét, akinek nem alakult ki szerfüggősége, egészségesen érkezett. Adrienn és Niki korábban is szültek már egy-egy gyermeket, akiket a hatóság rokonoknál helyezett el. Életükről elsősorban önmaguk mesélnek, csupán néhány ismerős és egy szociális munkás beszél külső nézőpontból. (A szerző egy 2007-ben rögzített videóinterjúban a felvételek elkészítését is felidézi, a www.jozanbabak.hu oldal videó rovatában.)

5.2. Józan Babák

2006-ban négy műsor is foglalkozott nem „problémás” vagy függő kábítószer-használó várandósok történeteivel, amikor a Józan Babák csoport Vera, Kata és Ildikó - megváltoztatott - néven nyilatkozó tagjai voltak a főszereplők.

Barna Erika a november 30-ai adás bevezetőjében idézte a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelő Központja (EMCDDA) egy héttel korábban Brüsszelben publikált jelentését: „A kábítószer miatt kezelést megkezdők között Európában jelenleg körülbelül 20 százalékos a nők aránya. A vizsgálatok a nők esetében a gyermekgondozással kapcsolatos problémákat találták az egyik legfontosabb visszatartó tényezőnek a segítségkérésnél. Jelenleg a kábítószer miatt járó- beteg-kezelést igénybe vevő nők közül majdnem minden negyedik, 23 százalékuk gyermekkel él

- 40 -

együtt. A gyermekgondozási kérdések kezelése éppen ezért központi elem az olyan nőbarát szol- gáltatások kialakításában, amelyek a női szerhasználók számára a kezelést vonzóvá és megtartó erejűvé tehetik. (…) Az európai és a hazai ellátási helyzetről pedig a következő felsorolást adta:
„Belgium, Csehország, Németország, Görögország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, az Egyesült Királyság és Norvégia egyaránt kínál szülői elemmel programokat. Magyarországon a fenti nőbarát programokhoz hasonló speciális szolgáltatásokról ezidáig nem tudunk. Hacsak a drogot alkalmanként vagy rendszeresen fogyasztó vagy fogyasztott nőknek, kismamáknak szóló, most októberben alakult Józan Babák önsegítő csoportot nem tekinthetjük ilyennek”.

A műsorban megszólaló „Kata” a kábítószerek közül marihuánát, ecstasyt, speedet és LSD-t használt, terhessége alatt alkalomszerűen marihuánát fogyasztott, valamint naponta néhány szál cigarettát szívott el. Egy védőnőtől kért tanácsot, aki a marihuánával kapcsolatban nem tudott felvilágosítást adni, a dohányzásról szívesebben beszélt, javasolva annak mérséklését. Kata így emlékszik vissza erre a tanácsadásra: -„Az, hogy nem kapok kemény válaszokat, megnyugtatott. Mert egy félelmekkel, kérdésekkel teli ember még mindig jobban jár így, mintha olyan válaszokat kapna, amitől összetöpörödik, összetörik, ami rosszuleső. (…) Tulajdonképpen én jó érzéssel távoztam, de utólag azt belátom, hogy sokkal jobban szerettem volna azt a szituációt, hogy tényleg tudjam, mi a fene van. Mert azt most már tudom, hogy én jól a THC-től érzem magam, de hogy ettől közben a kisbaba valóban mennyire érezte magát rosszabbul…?” Kata később felidézi, hogy baráti köre milyen hatással volt terhesség alatti marihuána-használatára. „Akkor az engem körülvevő emberekkel sokat beszélgettem erről, illetve voltak ebben partnereim. Tehát gondold el a helyzetet, hogy gömbölyödik egy anyuka pocakja, és amikor a cigaretta körbejár, akkor jön a nagy kérdés, hogy ő elveszi-e. Az egy nagyon erős pillanat, hogy ilyenkor elveszi az anyuka, vagy nem veszi el. Mert akár a barátait veszíti el ezzel együtt.” Kata a védőnőn kívül más szakembert nem keresett meg a marihuána-használatra vonatkozó kérdésével, viszont személyes csatornán hallott orvosi véleményről. „Van egy cimborám, akinek a barátnője szintén gyermeket várt, és ők emiatt megkerestek egy orvost, nem tudom, hogy kicsodát, aki azt válaszolta, hogy nem árt a gyereknek ezzel. Ne szívja hülyére magát, de körülbelül azon a szinten árt egy füves cigi, amit a dohány ártani tud. Ami egyébként ártalmas folyamatosan és nagy mennyiségben, pici mennyiségben állítólag nem vészesen”. Terhességére, és a marihuána-használattal kapcsolatos szorongására így emlékezett: „Természetesen végigkövette ezt egy jókora bűntudat. Nekem egyébként nagyon jó terhességem volt, imádtam terhesnek lenni, szép nagy is volt a baba, és a kezdeti hányásokon túl csak katarzisokról és egyre növekvő energiákról tudok beszámolni. S ha mégis volt valami, hogy ő éjszaka, mit tudom én, mozdul egyet, és én arra ébredek, sokszor beugrott, hogy hűha, hűha, ez már valamiféle furcsaság? Tehát a legtermészetesebb dolgok is elkezdtek gyanúsak lenni. És a bűntudat nem tesz jót a tudatnak, a félelem nem tesz jót, a nőnek sem, a babának meg végképp nem.” Kata nőgyógyászával sosem beszélt kábítószer használatáról, mivel attól tartott, ő keményebben reagálna. „Kalkuláltam egy olyasmi válasszal, hogy ’Atyaúristen, azonnal hagyjon abba mindent!’.”

Egy másik nyilatkozó nő, „Ildikó”: -„…amikor a kis vonalka megjelent a teszten, akkor én bepánikoltam, és egy drogsegély vonalat hívtam föl, ahol hát annyit mondtak, hogy igazából nem tudnak semmi okot rá, hogy ne szüljem meg. (…) Mondtam, hogy valószínűleg pont egy olyan éj- szakán fogant meg a drága, amikor énbennem tombolt az ecstasy tabletta hatása, és szívtam füvet is. (…) És annyit mondott a telefonba, hogy nem hiszi, hogy ennek következménye lehet a gyerek- re”. Arra a kérdésre, hogy megfordult-e fejében orvosi tanácsot kérni, így felelt: -„Megfordulni meg- fordult, csak hogy meg is cselekedjem, az nem történt meg”, mivel attól fél, „lebeszélnek” a gyerekről. Kábítószer-használatáról a következőt mondta el: -„Huszonévesen a hétvégi bulizások mámora az, ami hajtott, de nem úgy mentem bele, hogy nekem kell a drog, és különben rosszul leszek”. Az interjú idején nyolcéves gyermekéről így beszélt: -„Teljesen egészséges, gyönyörű. És okos és értelmes”. Ildikó számára problémát okozott, amikor előfordult, gyermekével marihuána hatása alatt találkozott: „…úgy voltam együtt a gyerekkel, hogy beszívtam…, és „nekem volt egy olyan érzésem, és ez borzalmas volt, hogy a gyerek érzi (…), valahogy másképp működik anya. (…) éreztem, hogy most látja vagy érzi a gyerkőc, hogy nem olyan anya, mint amilyen”.

- 41 -

5.3. A meghallgatható rádióműsorok listája (www.jozanbabak.hu/nyilvánosság/rádió)

Mérgednek gyümölcse
A megszólalók: „Niki” és „Adrienn”, „Kopasz”, egy barát, és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egy szociális munkása
(szerkesztő-riporter: Barna Erika, 2003. december 20., Petőfi Rádió - 60 perc)

Drogér(i)a / 1.
A megszólalók: „Vera” (Józan Babák csoport), Lantos Szilárd szociális munkás (Józsefvárosi Családsegítő Szolgálat), Oberth József újságíró-jogvédő-szociális segítő (Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány).
(szerkesztő-riporter: Barna Erika, Petőfi Rádió, 2006. március 9. - 30 perc)

Drogér(i)a / 2.
A megszólalók: Dr. Tóth Zsolt szülész-nőgyógyász szakorvos (Pécs), Dr. Görbe Éva újszülött- és gyermekgyógyász (Semmelweis Egyetem ÁOK I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika), Somogyi Dániel pszichológus (Drog-Stop Budapest Egyesület), Beck Zsuzsanna (Kiáltás az Életért Egyesület).
(szerkesztő-riporter: Barna Erika, Petőfi Rádió, 2006. március 16. - 30 perc)

Drogér(i)a / 3.
A megszólalók: Szomor Katalin, az Országgyűlés eseti bizottságának szakértő tagja, Prof. Dr.
Wenger Tibor (Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet). (szerkesztő-riporter: Farkas Mónika, Petőfi Rádió, 2006. március 30. - 30 perc)

Drogér(i)a / 4.
A megszólalók: „Vera”, „Kata”, „Ildikó” (Józan Babák csoport), Oberth József újságíró-jogvédő- szociális segítő (Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány), Dr. Görbe Éva újszülött- és gyer- mekgyógyász (Semmelweis Egyetem ÁOK I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika), Szendi Gábor klinikai szakpszichológus (Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet).
(szerkesztő-riporter: Barna Erika, Petőfi Rádió, 2006. november 30. - 60 perc) Felhasznált és ajánlott irodalom
1 Fehér Otília - Kály-Kullai Károly - Kun Gábor - Lencse Menyhért - Márton Andrea - Máté Zsolt
- Dr. Szemelyácz János: Alacsonyküszöbű szolgáltatások a szenvedélybetegek szociális alapel- látásában - szakmai irányelv (Kapocs füzetek, 5. szám, szerk.: Csákiné Király Lívia, Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, Budapest, 2007, 23-42. oldal)
2 Dr. Rácz József: Ártalomcsökkentő drogpolitika (Magyar Tudomány, Budapest, 2005/8., 1010. oldal, interneten olvasható: www.matud.iif.hu)
3 Oberth József: Józan Babák - Tagadó mód, Magyar Narancs, 2006. 11. 02., 24-26. oldal

- 42 -

Linkajánló

Jogi segítségnyújtás („Nép ügyvédje”)
Központi Igazságügyi Hivatal: www.kih.gov.hu

Néhány alacsonyküszöbű szolgáltatást végző szervezet
Baptista Szeretetszolgálat - Utcafront: www.utcafront.hu
Drogprevenciós Alapítvány: www.tucsere.hu
Drog-Stop Budapest Egyesület: www.drog-stop.hu
INDIT (Integrált Drogterápiás Intézet) Közalapítvány: www.indit.hu
Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia: www.kekpont.hu
Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány / Józan Babák Klub: www.jozanbabak.hu
Megálló Csoport Alapítvány: www.stopgroup.hu

Néhány önsegítő csoport
Anonim Alkoholisták (AA): www.anonimalkoholistak.hu
Józan Babák: www.jozanbabak.hu
Névtelen Szerencsejátékosok (GA): www.freeweb.hu/gamblersanonymous
NA - Narcotics Anonymous (NA): www.na.info.hu


***

A Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány kiadványa.
Cím: Budapest, VIII. kerület, Magdolna utca 43. - Levelezési cím: 1384 Budapest, Pf. 750.
Telefon: (06-1) 788-51-10, (06-20) 912-71-62 - Telefon és fax: (06-1) 787-51-06
E-mail: info@mejok.com - Honlap: www.mejok.com Felelős kiadó: Oberth József, a kuratórium elnöke

A kiadvány megjelenését támogatta a Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése